Információnk szerint a terrorszervezetekkel kapcsolatban álló személyként azonosítottak között nincs magyar állampolgár. De ez nem jelenti azt, hogy egyetlen magyar sem került az iszlám terrorizmussal összefüggésben a Terrorelhárítási Központ látókörébe, csak azt, hogy nem aktív résztvevői valamely terroristákkal kapcsolatba hozható csoportosulásnak.

A nemzetbiztonsági bizottság keddi üléséről távozóban Németh Szilárd (Fidesz) az állítólagos terrorveszélyről szólva annyit mondott: felderítéssel, megfigyeléssel, esetenként a gyanús személyek kiszorításával sikerült minimalizálni a kockázatot.

– Bebizonyosodott, hogy jó ötlet volt a TEK életre hívása. Azt sem vitathatja senki, hogy a szerb és a horvát határzár is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Működik a magyar modell, amit jó szívvel ajánlhatunk az EU-nak a görög határ védelmére – mondta Németh.

Molnár Zsolt MSZP-s bizottsági elnök tájékoztatása szerint sincs a biztonsági szolgálatoknak arra utaló információjuk, hogy bárki is terrorcselekmény elkövetésére készülne Magyarországon. – Ma legalábbis nincs – tette hozzá.

Korábban a közmédia többször hírt adott arról, hogy a határ mentén olyan telefonokat találtak, amelyeken lefejezésekről és más brutális kivégzésekről készült videók voltak. Azt sugallták a beszámolók, hogy a készülékek tulajdonosai terroristák lehettek. Ám Molnár Zsolt szerint a bizottság zárt ülésén a szolgálatok tájékoztatójából kiderült, hogy a telefonokon talált felvételeket az internetről töltötték le, nem kivégzések helyszínén készültek.

Szakértők szerint abból, hogy valaki brutális kivégzésekről készült képeket tart a telefonján, nem csak az a következtetés vonható le, hogy szimpatizál az erőszakot elkövetőkkel. Birtoklásuk arra is utalhat, hogy a telefon tulajdonosa fontosnak tartotta bizonyítani, miféle borzalmak történnek ott, ahonnan menekül.

Korábban többször elhangzott, hogy a migránsok között terroristák lehetnek, akiket kiképzőik a nagy népvándorlás okozta káoszt kihasználva próbálnak Európába juttatni. Ezt a feltevést a biztonsági szolgálatok eddig nem erősítették meg. Ezzel együtt kizárni sem lehet a lehetőségét.

A kormányhoz közel álló forrásaink szerint azonban több olyan brit, német és francia állampolgárt is azonosítottak mára a magyar szolgálatok, akik egy ideig harcoltak az Iszlám Állam terrorszervezet oldalán, majd miután elegük lett az öldöklésből, elmúlt a kaland varázsa, vagy valamiért menekülniük kellett, a migránsáradattal megkíséreltek visszajutni a hazájukba. Számukra azonban a visszatérés nem egyszerű, mivel hazájuk – és valószínűleg az uniómás államainak biztonsági szolgálatai is – potenciális terroristákként tartja őket nyilván.

Ahhoz, hogy Európában maradhassanak, identitásváltásra van szükségük. Amennyire csak lehetséges, megváltoztatják külsejüket – ha volt szakálluk, levágatják és így tovább –, eldobják az irataikat, és kitalált néven élnek, amíg nem érzik már úgy, hogy felfedhetik valódi kilétüket. Forrásaink szerint több külföldi nálunk teremtette meg az új identitását, és itt szerzett ehhez igazolásokat a menekültügyi hatóságoktól.

Az identitáscsere amolyan vakrepülés, mivel aki belevág, nem tudhatja, hány évig kell álnéven és hamis iratokkal vagy éppen iratok nélkül élnie. Akik a legvéresebb harcokban részt vettek, valószínűleg soha nem lehetnek újra eredeti önmaguk. Következmények, azaz sok év börtön nélkül legalábbis aligha. Így jó eséllyel közülük kerülnek majd ki a holnap terrorcselekményeinek végrehajtói.