„A tét az, hagyjuk-e hogy visszatérjen a Gyurcsány-korszak, amely megduplázta a fiatalok munkanélküliségét, vagy haladunk tovább ezen a reményteljes úton, ahol egyre több fiatal talál kapaszkodót és segítséget.” E jó ízű gyurcsányozás Selmeczi Gab riella Fidesz-szóvivőtől származik, aki az áprilisi választások előtt kiemelte azt is, hogy pártja célja továbbra is az, hogy egyre több fiatal találja meg számítását a munkaerőpiacon. Igen, a Fidesz-kormány az elmúlt években több programot is belengetett, így például volt Első Munkahely Garancia Program, Munkahelyvédelmi Akcióterv, s létezik a nyári diákmunkák elősegítését szolgáló vagy a fiatalok számára elérhetővé tett lakhatási támogatás is. Ez utóbbi legfeljebb tizennyolc hónapra szól, feltétele pedig legalább hat hónapos és heti húszórás munkaviszony.

Az Orbán-kormány a fiatalok vállalkozásait is támogatni kívánja, ezért uniós forrásból vissza nem térítendő pénzeket biztosít számukra. Bár a Fidesz ezzel kapcsolatban is „jobban teljesít” – Kósa Ádám fideszes EP-képviselő szerint például Magyarország példát mutat Európának a fiatalkori munkanélküliség kezelésében –, a valóság azonban ennél kissé árnyaltabb. Amit biztosan tudunk: az elmúlt egy évben közel nyolc százalékkal valóban csökkent a fi atal munkanélküliek száma. Azt is biztosan tudjuk ugyanakkor, hogy ez elsősorban annak következménye, hogy a közmunkaprogramban részt vevők tizenöt százaléka huszonöt év alatti. Az is szépíti a statisztikát, hogy a külföldön munkát találókat is a dolgozók között tartják számon. Ugyanakkor a fiatal munkanélküliek száma még mindig jelentős, ráadásul – még ha csak enyhén is – növekszik a nem foglalkoztatott, de képzésben sem részesülők száma, s erre nyilvánvalóan kedvezőtlenül hat majd az is, hogy a tankötelezettség korhatárát 16 évre szállította le a kormány.

Az ifjúsági munkanélküliség Európa-szerte magasabb, mint a teljes munkaképes korú lakosságnál mért munkanélküliség. Magyarországon azonban a fiatalok relatív hátránya lényegesen meghaladja az uniós szintet. Az elmúlt évek kedvezőtlen gazda sági folyamatai mindenütt aránytalanul sújtották a fiatal korosztályt, de szakértői elemzések szerint – Kósa Ádám ide vagy oda –Magyarország ezen a területen az átlagosnál rosszabbul teljesített: a fiataloknak a többi munkavállalóhoz viszonyított hátránya jobban nőtt, mint az EU-tagállamok többségében.

Székely László ombudsman ehhez kapcsolódóan legutóbb azt állította: a mai támogatási és ösztönző rendszer nem segíti kellő hatékonysággal a pályakezdő fiatalok magyarországi elhelyezkedését. De mit lehet tenni?

Az egyik lehetséges megoldás az Andor László foglalkoztatásért felelős uniós biztos nevéhez fűződő Ifjú sági Garancia Program lehet, amelynek koncepcióját 2013 elején fogadták el a tagállamok hatmilliárd eurós kerettel. E program célja, hogy a bejelentkezést követő négy hónapon belül valamennyi huszonöt év alatti fiatal számára garantáltan felkínáljanak valamilyen konkrét segítséget az elhelyezkedéshez, a munkatapasztalat-szerzéshez vagy az oktatásba, szakképzésbe való be- és visszalépéshez. A magyar kormány az Ifjúsági Garancia Program megvalósítását alátámasztó akciótervet, jó szokásához híven, a társadalmi és civil szervezetek megkérdezése nélkül küldte el Brüsszelnek, a programot a tervek szerint több lépésben, ez évtől vezetik be.

Már ha bevezetik. Értesüléseink szerint ugyanis a program elindítása csúszik, Brüsszel a magyar kormány kiegészítésére vár néhány ajánlást illetően. Ezzel kapcsolatban Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő levélben fordult Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez, de választ eddig még nem kapott. Az Európai Bizottság javaslata szerint az uniós támogatás célzottan csak azokba a régiókba kerülne, ahol 25 százaléknál magasabb az ifjúsági munkanélküliség. Magyarországon négy ilyen régió van: Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl. Magyarország számára a következő hétéves időszakra meglehetősen kevés, mindössze tizenötmilliárd forint áll majd rendelkezésre a program megvalósításához; ezt ellenzéki politikusok szerint mindenképpen növelni kellene.

Az jól látható, hogy az ifjúsági munkanélküliség egész Európában kiemelt témává vált. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke nemrég azt mondta: botrányos, hogy miközben a bankok megmentésére több százmilliárdot fordított az EU, addig a fiatalok munkanélkülisége elleni harcra eddig csak hatmilliárd jutott. Az Európai Parlament a közelmúltban fogadott el egy állásfoglalást, amelyben határozottabb intézkedéseket, a többi között az ipari tanulók státuszának megerősítését és tisztességes béreket vár a fiatalokat sújtó munkanélküliség ellen.