A rendőrség tájékoztatása szerint már tavaly ősszel eljárást indítottak az ügyben, de - amint Horváth Katalin Fanni, a BRFK szóvivője fogalmazott - vizsgálják az ezzel kapcsolatos, azóta érkezett feljelentés tartalmát. További információkkal a nyomozás érdekeire való tekintettel nem szolgálnak.

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos múlt szombati sajtótájékoztatóján erősítette meg a Magyar Hírlap aznapi számában megjelenteket. A cikk szerint a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) egy tanulmány elkészítésére három év alatt 70,5 millió forint, vissza nem térítendő támogatást nyújtott a filozófiai kutatóintézetnek.

A Magyar Nemzet több számában is foglalkozott az üggyel. A lap állítása szerint hat pályamunkával összesen csaknem félmilliárd forinthoz jutott hozzá a Gyurcsány-kormány idején a Radnóti Sándor, Heller Ágnes, Vajda Mihály, Gábor György és Geréby György alkotta filozófusi kör.

A lap azt is tudni véli, hogy a Magyar Bálint akkori oktatási miniszter által létrehozott és felügyelt NKTH pályázatain 2004-ben és 2005-ben filozófusok által beadott olyan pályázatok is nyertek, amelyeket tartalmi okok miatt vissza kellett volna utasítani. A 2005-ös Jedlik Ányos-program keretében pedig egy Heller Ágnes vezette konzorcium 53,9 millió forintot nyert el, s a bírálóbizottságnak és a nyertes alapítványnak is tagja volt Bacsó Béla.

Néhány érintett filozófust sikerült elérnie a lapnak, ők abszurdnak, felháborítónak nevezték az őket ért vádakat.

Pálinkás József az MTA elnöke későbbi lapszámban úgy nyilatkozott: káosz uralkodott a Filozófiai Intézetben, amikor átvette az akadémia irányítását. Elmondta, hogy a 2010 tavaszán lezárt ellenőrzés foglalkozott azzal a kutatási projekttel is, amellyel kapcsolatban az elszámoltatási kormánybiztos feljelentést tett. A dokumentum megállapította az összeférhetetlenséget annak kapcsán, hogy Borbély Gábor akkori intézetigazgató saját cégének, illetve munkatársai gazdasági társaságainak adott megbízásokat az elnyert pályázati keret terhére.

Boros János, a Filozófiai Kutatóintézet jelenlegi igazgatója azt mondta: a Budai Gyula által tett feljelentés alapjául szolgáló információk megfelelnek a valóságnak. Leszögezte, hogy a sajtóban visszhangot kapott, 70 millió forintos pályázat körüli jogi anomáliákat a múlt év első felében ő maga kezdte el feltárni az MTA elnöke által elrendelt belső ellenőrzési vizsgálat egyes megállapításai alapján.

Heller Ágnes a Magyar Narancs csütörtökön megjelent számában olvasható interjújában felhívta a figyelmet arra: a Magyar Nemzet a cikke címében - Félmilliárdot kutattak el Hellerék - az ő nevével jelölte az állítólagos „hálózat” ténykedését. Leszögezte: „a pályázatok vezetői között vannak barátaim és vannak, akiket egyáltalán nem ismerek, vagy legfeljebb csak távolról".

A pályázatok elbírálása kapcsán azt mondta: nem a jelentkezők dolga eldönteni, hogy a témájuk egybevág-e a kiírással, hanem azoknak, akik erről határoznak. Ha a pályázatot elfogadják, akkor a jelentkezőkre már csak egyetlen kritérium vonatkozik: az, hogy teljesítették-e, amit vállaltak.
Kifejtette, hogy a kuratórium - amelyben nem csak „liberális filozófusok” ültek - nem egymaga döntött: külső bírálókkal dolgozott. Ők rangsorolták a pályázatokat és ezután a kuratórium „és nem Bacsó Béla egy személyben” döntött. A filozófus azt mondta, hogy ezt az elbírálási szisztémát még Pálinkás József találta ki.

„A pénzek mentek valamire" - hangsúlyozta, hozzátéve: a leadózott összegek maradéka pedig olyan fiataloknak, illetve pályakezdő tudósoknak adott valamiféle megélhetési lehetőséget, akiknek nem volt munkája.
Heller Ágnes szerint politikai színezetet adnak az ügynek. „Én például liberális filozófusként szerepelek a cikkben” - mondta, s úgy fogalmazott: „senkit nem érdekel, hogy Nietzschéről, Lukácsról vagy Heideggerről mit gondolok vagy írok, a lényeg, hogy nem szeretem Orbán Viktort”.