A járások 2013. január 1-jével állnak fel, s a jövő esztendő végére valamennyi járási székhelyen és okmányirodát működtető településen, de még a MÁV pályaudvarain is lesz kormányablak – jelentette be egy keddi sajtóbeszélgetésen Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára. Így az ország mintegy háromszáz pontján vezetik majd be az egyablakos ügyintézést, ahol hétfőtől péntekig reggel nyolctól este nyolcig várják a polgárokat – hangsúlyozta –, hozzátéve: 2014-től a jelenlegi harminc nap helyett 21 napra csökken az ügyek átfutási ideje.

A jelenleg az önkormányzati jegyzők hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatok szinte kivétel nélkül a fővárosi, illetve a megyei kormányhivatalok járási hivatalaihoz – vidéken 168, a fővárosban pedig hét ilyen lesz majd – kerülnek, így ezek lesznek az államigazgatás legkisebb területi egységei.

Szabó Erika kiemelte, hogy a közigazgatási rendszer átalakításának célja az ügyintézés egyszerűsítése, senkinek nem kell tehát többet utaznia, mint korábban. Hogy ez valóban így legyen, mindenütt, ahol ma polgármesteri hivatal működik, a járási hivatalok kirendeltséget hoznak létre, illetve ügysegédeket küldenek ki. Ez utóbbiak az ügyforgalom függvényében folyamatosan vagy esetleg a hétnek csak bizonyos napjain fogadják az ügyfeleket, akik így valamennyi hatósági ügyük elintézését helyben kezdeményezhetik.

Miután az önkormányzatok államigazgatási hatáskörei jórészt megszűnnek, a hatósági ügyintézők is feleslegessé válnak. Nem utcára kerülnek azonban, hanem őket az új járási hivatalokban foglalkoztatják majd – mondta el az államtitkár.

A sajtóbeszélgetésen ugyanakkor kiderült, hogy vannak meg megválaszolatlan kérdések. Ilyen például a járások lehatárolása: több település jelezte, hogy a korábban nyilvánosságra hozott tervezethez képest más járáshoz kíván tartozni, néhány pedig felmerült, másik várost látnának szívesen járási székhelyként.

A társadalmi egyeztetés során több mint 750 észrevétel érkezett, és ezeket az érintett kormánymegbízottaknak küldték el véleményezésre – közölte Szabó Erika. Az álláspontjukra is figyelemmel döntenek majd arról, hogy mely javaslatokat támogatják. Azt viszont a tárca vezetői már korábban leszögezték: a megyékben mindenképpen 168 járás lesz, Budapesten pedig öt körzetet hoznak létre.

Újabb lehetőségek politikusoknak

Egyelőre a járási hivatalok vezetőinek jogállása sem tisztázott. A kormányhivatalok élén álló kormánymegbízottak – a korábbi közigazgatási hivatali vezetőkkel szemben, akik csak szakemberek lehettek – politikusok, egy részük parlamenti képviselői. Szabó Erika arra a kérdésre viszont egyelőre nem tudott választ adni, hogy a járási hivatalok élén is politikusok állnak-e majd. A közigazgatási rendszer átalakításának eddigi tapasztalatai alapján nem zárható ki, hogy a hivatalvezetők is politikai kinevezettek lesznek.

Hamarosan minden részletre fény derül, legalábbis az államtitkár azt közölte, hogy még ezen a héten a parlament elé terjesztik a járásokkal összefüggő törvényeket, amelyekben a járási hivatalok vezetőinek jogállását is szabályozni kell.

A járások lehatárolásáról ugyanakkor csak később születik döntés, és a részletszabályokat kormányrendeletben határozzák meg. Ennek oka, hogy a kormány saját területi szerveiről van szó, amelyek működését rendeletben is szabályozhatják.

Kérdésünkre az államtitkár elmondta: a járási rendszer kialakításának, illetve a kormányablakok létrehozásának költségeit összességében 15-20 milliárd forintra becsülik. A költségek csökkentése érdekében főként a már meglevő létesítmények igénybe vételére törekednek, s már folyik is a szóba jöhető ingatlanok felmérése. Mindehhez brüsszeli forrásokra is számítanak, és nyolc különféle uniós projekt keretében remélnek támogatást.