Nagy György arra a védői kérdésre, volt-e szó a megbeszéléseken valami illegálisról, úgy válaszolt: már eleinte nyilvánvaló volt, hogy "pénzt akartak keresni saját részre". Ha a vétel napján, vagy egy héten belül 50 százalékos haszonnal el lehet adni valamit, akkor nem volt reális az ár - fűzte hozzá.

A tanú az önkormányzati ingatlanok ügyészség szerint vesztegetési pénzért mélyen áron alul történő eladásában a vevői oldalon vett részt, majd rövid időn belül tőkeerős, esetenként külföldi befektetőknek adta tovább jóval drágában a belvárosi ingatlanokat.

A nyomozás során Nagy gyanúsítottként előzetes letartóztatásban is volt, ám miután részletes, feltáró jellegű, sok más személyt terhelő vallomásokban számolt be a kenőpénz-átadásokról, már tanúként vehetett részt az eljárásban.

Jó piac

Mikor az egyik védő kedden azt vetette fel, hogy a vádbeli esetek kilencven százalékában végül nem sikerült magas áron továbbadni az önkormányzati ingatlanokat, amiből arra lehet következtetni, hogy nem is annyira az eladási ár volt irreálisan alacsony, hanem inkább a vételi ár túl magas, és tévedett a valós értéket illetően az a befektető, aki ilyen áron is hajlandó volt vásárolni, Nagy úgy reagált: a VII. kerületi önkormányzat vezetése mindent megtett, hogy ne keljenek el reális áron az önkormányzati ingatlanok, nem tárgyaltak a lakókkal, bérlőkkel, húzták az időt, és ennek következtében a lakók is egyre irreálisabb összegeket követeltek a kiköltözés fejében, pedig "az egy nagyon jó piac volt".

Nagy elmondta azt is, hogy az ingatlanügyletekkel kapcsolatos vesztegetési pénzek átadását egyértelműen Gál György elsőrendű vádlott, a VII. kerületi önkormányzat egykori SZDSZ-es gazdasági bizottsági elnöke kezdeményezte, mondván hogy "ennek van egy folyamata". Amennyiben pedig a Gálnak ingatlanonként fizetendő 20-30 milliós kenőpénzért cserébe mélyen áron alul megvásárolt önkormányzati ingatlant végül nem sikerült jóval magasabb áron továbbadni, "bent maradt a vesztegetési pénz".

Ezzel kapcsolatban a tanú megjegyezte azt is, hogy már az 1990-es években adott kölcsön Gálnak ötmillió forintot, amiből csak 4-et kapott vissza, de miután Gál befolyásos ember volt az önkormányzatnál, neki pedig az a pénz nem hiányzott, nem követelte tőle. Kérdésre válaszolva a tanú hozzáfűzte, hogy akkoriban két és fél milliárd forintnyi áfát és jóval több mint 100 millió forintnyi adót fizetett be.

Ülések a sörözőben

Nagy elmondta, hogy az önkormányzati ingatlanok áron aluli eladásához szükséges vesztegetési pénzt kezdetben maga teremtette elő, mert mindig volt 20-60 millió forint készpénze, később pedig a vevői oldal tőkeerős befektetőinek képviselőitől kapta borítékban, anélkül, hogy ezt "leadminisztrálták volna".

Bírói kérdésre Nagy az erzsébetvárosi önkormányzat döntési mechanizmusát akként írta le, hogy a gazdasági bizottság által támogatott javaslatokat a képviselőtestület 99 százalékban megszavazta, a szocialista frakcióban polgármesterként Hunvald volt az "erős ember", képes volt irányítani a többi szocialista önkormányzati képviselőt, de olyan is volt, hogy együtt szavaztak a fideszes és az SZDSZ-es képviselők, a gazdasági bizottság ülései pedig teljesen formálisak voltak, ugyanis ülések előtt nem sokkal a bizottsági tagok 80 százaléka pártállástól függetlenül összeült a Bajor sörözőben és "megbeszélte ezeket a dolgokat".

Az előző, pénteki tárgyaláson a hat-nyolc évvel ezelőtti ingatlanpanamákkal kapcsolatos vádpont tanúja többször elismételte, hogy Gál Györggyel állt személyes kapcsolatban, neki adta át a mélyen áron aluli ingatlanértékesítésért cserébe az önkormányzat gazdasági bizottságának ülése után és az adásvételről döntő képviselő-testületi ülés előtt az ingatlanonként 20-30 millió forintos kenőpénzeket az SZDSZ Dob utcai irodájában.

Az erős ember

Nagy György a konkrét vesztegetésekkel, kenőpénzek átadásával kapcsolatban nem állította, hogy azok Hunvald tudomásával történtek volna, de megjegyezte, hogy az önkormányzatnál az "erős ember" a polgármester volt, aki nélkül döntés nem születhetett.

A büntetőper pénteken Nagy György tanúmeghallgatásával folytatódik a Fővárosi Bíróságon.

A sok száz milliós kárt okozó önkormányzati ingatlanpanamák, több tízmilliós kárt okozó fiktív megbízási szerződések, sokmilliós kárt okozó szociális bérlakás-kiutalások és más bűncselekmények vádjával indult ügy elsőrendű vádlottja Gál György volt erzsébetvárosi szabad demokrata gazdasági bizottsági elnök, aki a  másodrendű vádlott Hunvald György volt erzsébetvárosi szocialista politikussal együtt több mint két és fél éve van előzetes letartóztatásban.

Az ingatlanpanamák megítélésében nagy jelentőségű lehet a vádlottak lehallgatott telefonbeszélgetései és az ingatlanszakértői vélemény mellett az is, hogy Nagy György vallomását miként értékeli majd a bíróság. Már a korábbi tárgyalásokon is több vádlott, illetve védő részéről felvetődött, hogy Nagy György vallomásai hiteltelenek.

A vád szerint a hamis értékbecslésekkel megtévesztett erzsébetvárosi képviselő-testület megszavazta a versenyeztetés nélkül, jóval a piaci ár alatt történő  értékesítéseket. A kedvezményezett vállalkozói kör személyesen Gálnak adta a vételi ajánlatokat, majd a vesztegetési pénzt. Mindezt a vád szerint bűnsegédként támogatta Hunvald, holott tudta, hogy az ingatlanokra van vevő reális piaci áron. Gál és Hunvald az eljárás során javarészt tagadta bűnösségét.