A vádlottak a több mint fél évtizede tartó eljárásban javarészt tagadták bűnösségüket. Az ügyészséggel kapcsolatban a védelem politikai elvárások miatt indult koncepciós eljárásról beszélt, de érveltek azzal is, hogy ami történt, az legfeljebb erkölcsileg kifogásolható, a vádlottak csak azt tették, ami az önkormányzati szférában országszerte szokásos, szerintük ugyanígy járnak el a másik politikai oldalhoz tartozók is. A nyomozás még a Gyurcsány-kormány időszakában kezdődött, 2008 őszén tartóztatták le Gált, 2009 februárjában pedig Hunvaldot.

A vád szerint Gál tucatnyi nagy értékű önkormányzati épület áron aluli értékesítése során összesen több mint félmilliárdos kárt okozott a kerületnek, és további másfélmilliárdos kár okozását kísérelte meg, miközben ezért cserébe összesen 366 millió forint vesztegetési pénzt kért és kapott. A vádhatóság szerint a kenőpénzt a kerületi SZDSZ-irodán adták át. Mindehhez Hunvald az ügyész szerint segítséget nyújtott. Az önkormányzati ingatlanok ügyében Gált bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel és csalással, Hunvaldot bűnszervezetben elkövetett csalással vádolta meg az ügyészség, más cselekmények miatt hivatali visszaéléssel és hűtlen kezeléssel Hunvaldot és Gált, továbbá Hunvaldot hivatali vesztegetés is vádolják.

Az ügyész első fokon tíz évnél hosszabb szabadságvesztést indítványozott. A Fővárosi Törvényszék 2012. februárjában kihirdetett elsőfokú ítéletében Gált nyolc és fél év, Hunvaldot másfél év szabadságvesztésre ítélte. Addigra már mindketten több évet töltöttek előzetes letartóztatásban. Első fokon a 13 vádlott közül négyet ítélt letöltendő börtönre a bíróság, öten kaptak felfüggesztett szabadságvesztést. Az ügyészség súlyosításért, a vádlottak és védőik felmentésért, illetve enyhítésért fellebbeztek, így a büntetőper a Szegedi Ítélőtáblán folytatódott másodfokon. A tábla 2013. októberében nem változtatott Hunvald és Gál büntetésén, ám a bűnösség tekintetében több részcselekménynél az első foktól eltérő álláspontra helyezkedett, így másodfokú döntése fellebbezések miatt nem jogerős, hat vádlott ügyében harmadfokon a Kúrián folytatódik a per.

Idén márciusban Gál Györgynek nem vagyoni kártérítésként 3100 eurót, csaknem egymillió forintot ítélt meg mintegy három éven át tartó előzetes fogvatartásával összefüggésben a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága. A bíróság szerint a magyar hatóságok megsértették az emberi jogi egyezmények azt a rendelkezését, mely szerint minden letartóztatottnak joga van ahhoz, hogy ésszerű időn belül bíróság elé állítsák, vagy szabadlábra helyezzék.

Tavaly októberben első fokon, nem jogerősen minden vádlottat bűncselekmény hiányában mentett fel a Pesti Központi Kerületi Bíróság abban a másik ügyben, amelyben összesen mintegy 50 millió forintos, megbízási szerződésekkel kapcsolatos hűtlen kezelés miatt emeltek vádat Hunvald György mellett Weinek Leonárd volt szabaddemokrata zuglói polgármester és hat további társuk ellen. Szóbeli indoklásában a bíró azt hangsúlyozta: az igazságszolgáltatás nem válhat a politikai ellenfelek lejáratásának eszközévé.