Hungaristák és a többiek: megint jön a "becsület napja"
A második világháború végéhez közeledve egyedül Adolf Hitler ragaszkodott a magyar főváros védelméhez – hangsúlyozta Budapest 102 napos véres ostromáról szóló könyvében Ungváry Krisztián történész. A náci diktátor erőddé nyilvánította Budapestet: elrendelte, hogy a lakosságra és az anyagi kárra tekintet nélkül, háztól házig vívott harccal kell védeni a várost.
A budai Várba szorított német és magyar csapatok 1945 február 11-én – nagy veszteségeket szenvedve – megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűből. A szélsőjobboldalon ezt nevezik a becsület vagy a kitörés napjának.
A becsület napját először 1997-ben tartották meg, a budai Várban. A Fidesz első kormányzása idején, 1999-ben ugyan még felvonulhattak a neonácik, de utána a rendőrség nagyon keményen lépett fel, így évekig szünetelt a rendezvény. 2003-ban aztán a Kossuth tér, majd a Hősök tere volt a helyszín. A becsület napja az utóbbi években kiszorult a főváros frekventált pontjairól, tavaly például a Normafához hirdették meg az eseményt.
Mára változott a helyzet: a rendezvény közelebb kerül a városközponthoz.
A szervezés konspiratív módon folyt, főként azért, hogy a törvényi határidők lejárta előtt senkinek ne legyen módja ellentüntetést bejelenteni a rendőrségen. A pontos helyszínt a szervezők még most sem hozták nyilvánossága, biztosan csak annyit lehet tudni, hogy a gyülekező szombaton délután a Széll Kálmán téren lesz. A résztvevők innen vonulnak egy olyan kordonokkal elzárt területre, ahol az „idegen sajtó” képviselői már nem lehetnek jelen. (Adódik, hogy a közelben lévő Városmajor a célállomás, de ez egyelőre csak találgatás: hivatalosnak tekinthető megerősítés nincs.)
„A mostani rendezvény nem demonstrációs jellegű, hanem keresztény szellemiségű kegyeleti szertartás” – mondta lapunknak az egyik, neve mellőzését kérő szervező. Hozzátette: „szeretnénk elérni, hogy az embereknek ne a szélsőségesség jusson először az eszükbe, ha a becsület napjáról hallanak.”
A szándék, elnézve a felsorakozó szervezeteket, meglepőnek tűnik. A lapunknak adott tájékoztatás szerint jelen lesz a hungarista és/vagy nemzetiszocialista Magyar Nemzeti Arcvonal, a Pax Hungarica Mozgalom, a Betyársereg és például a nemzetközi Blood and Honour (Vér és Becsület) magyarországi divíziója. (Bár az eszmei rokonság nyilvánvaló, nem arról a Vér és Becsület egyesületről van szó, amelyet 2005-ben jogerősen feloszlatott a bíróság.) A Nemzeti Forradalmi Párt előzőleg – német és spanyol szónokokkal kiegészülve – külön rendezvényt tart, és onnan megy a gyülekezőhelyre, a Széll Kálmán térre.
Emlékezetünk szerint még nem fordult elő, hogy a becsület napján (ebben a körben) parlamenti képviselő is felszólalt volna. Várhatóan most megtörténik. A Jobbik frakciójából tavaly kilépett, majd a pártból kizárt Lenhardt Balázs – jelenleg független képviselő – kérdésünkre megerősítette, hogy beszédet mond a rendezvényen. (A tervek szerint egy meg nem nevezett református lelkész is felszólal.)
A Jobbik viszont nincs a meghívottak között. A szervezők a puhatolózó tárgyalások során arra a következtetésre jutottak, hogy a Jobbik nem kíván együtt mutatkozni az említett szerveződésekkel. A korábbiaktól eltérően a Jobbikkal átfedést mutató Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom sem lesz ott a hungaristákat és nemzetiszocialistákat felvonultató becsület napján – legalábbis „szervezetileg” nem.
Más, a Jobbikkal kapcsolatba hozható szervezetek viszont képviseltetik magukat. Ilyen például a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, amely a közelmúltban jelentette be, hogy Szebb Jövőért Magyar Önvédelem néven folytatja tevékenységét.
