Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága kedden kiegészíteni javasolta a hungarikumtörvényt azzal, hogy a társadalmi szervezetek közül a Hungarikum Szövetség nevesítetten legyen tagja a Hungarikum Bizottságnak, a sport- és turizmusbizottság azonban szerdai ülésén elutasította a javaslatot.

A bizottság tárgyalt a nyilvános illemhelyekről is, a budapesti helyzetről Palkó György, a Fővárosi Csatornázási Művek vezérigazgatója készített elemzést.

Miután másfél éve végelszámolással megszűnt az illemhelyeket működtető Il-Net Kht., a működtetést újra a csatornázási művek vette át. Az idei turistaszezont 34 kezelőszemélyzettel ellátott és 14 automata illemhellyel kezdi a társaság. Ez utóbbiaknál csak takarító van a helyszínen, hiba vagy rosszullét esetén a távfelügyelethez érkezik a jelzés.

Az ülést vezető Szalay Ferenc alelnök (Fidesz), a turizmus és a városkép miatt nevezte fontosnak a nyilvános illemhelyeket. Javasolta, hogy az önkormányzatok – amelyek érintettek a turizmus fejlesztésében – önerővel pályázhassanak ilyen létesítmények építésére.

Sok településen a bevásárlóközpontok látják el ezt a funkciót, ami kényszervásárlással jár – hangzott el a vitában, illetve az is felmerült, hogy a kormánynak kellene országos szabályozással orvosolni a problémát. A belügyminisztérium képviselője közegészségügyi és köztisztasági ügynek nevezte a nyilvános illemhelyek létesítését, ami önkormányzati feladat.

A vidéki helyzetet Zakó László alelnök (Jobbik) azzal érzékeltette, hogy Nagykanizsa megyei jogú városban két nyilvános illemhely található.

Hadházi Sándor (Fidesz) azt javasolta, hogy a turisták érkezési pontjához és az általuk felkeresett nevezetességekhez kell telepíteni az ilyen létesítményeket.