Hosszabb alsó tagozattal mentenék a romokban heverő közoktatást

iskola oktatás közoktatás MSZP

Az MSZP szerint négyről öt évfolyamosra kell bővíteni 2017 szeptemberétől az alsó tagozatot, így összesen kilenc évfolyamos lenne az általános iskola.

Kunhalmi Ágnes, az Országgyűlés kulturális bizottságának szocialista alelnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón elmondta, a gyerekek iskolában eltöltött első éveik alapvetően meghatározzák jövőbeli teljesítményüket, ezért meg kell változtatni az alapozó képzést, több időnek kell jutni az alapkészségek fejlesztésére, az írásra, az olvasásra, a számolásra.

Az alsó tagozat meghosszabbítása még ebben a ripityára szétvert közoktatási rendszerben is jótékonyan hat a gyerekekre - fogalmazott.

Hozzátette: a kilenc évfolyamos általános iskola mellett négy évfolyamos gimnáziumot és szintén négy évfolyamos szakközépiskolai rendszert javasolnak. Az MSZP továbbra is támogatja a tankötelezettség korhatárának 18 évre való emelését, illetve a szakközépiskolákban a közismereti órák számának növelését - tette hozzá.

Mint mondta, az általános iskola szerkezetét alapvetően megváltoztató lépés önmagában nem elég, meg kell változtatni a tanterveket, a tankönyveket. A szakmát, a szakszervezetek, oktatáskutatókat, pedagógusokat hívják segítségül, hogy 2016-ig együtt dolgozzák ki a részleteket, és 2017 szeptemberétől vezessék be az öt évfolyamos alsó tagozatot - közölte.

Emlékeztetett arra, hogy Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető februárban már beszélt a kilenc évfolyamos általános iskoláról, az MSZP javaslata az, hogy a plusz egy évet az alsó tagozaton végezzék el a diákok.

Kunhalmi Ágnes a javaslat költségeit tanévenként 28-30 milliárd forintra becsülte. Ennek fedezetét a költségvetésben meg lehet teremteni, ha van akarat arra - mondta.

A 2016-os büdzséről Kunhalmi Ágnes azt mondta, módosító indítványaik azt célozzák, hogy a pedagógusok túlórájára és a beígért béremelésre legyen pénz, illetve hogy a Klebersberg Intézményfenntartó Központnak is legyen forrása, hogy ne omoljon össze.

Hiller István, az Országgyűlés alelnöke, az MSZP oktatási kabinetjének vezetője közölte, módosító indítványt nyújtanak be a jövő évi költségvetéshez, hogy 20 százalékkal emelkedjen az egyetemi, főiskolai oktatók fizetése, továbbá 15 százalékkal nőjön a felsőoktatásban nem oktatói munkakörben dolgozók fizetése. Az elmúlt hét évben nem volt béremelés a felsőoktatásban - jegyezte meg.

Szerinte a felsőoktatásban pattanásig feszült a helyzet, az állandó bizonytalanság a működésképtelenség határára juttatta az egyetemeket, főiskolákat. Mint mondta, a kormány érdemben javíthat a helyzeten, mert egyszerre van a parlament előtt a költségvetés és a felsőoktatási törvény módosítása is.

Hiller István Magyarország egyik legsúlyosabb problémájának a kivándorlást, "az értelmiségi emigrációt" nevezte. Ennek megállításhoz lépéseket kell tenni, béremelésre van szükség a felsőoktatásban, ha a kormány ezt egy hónapon belül nem teszi meg, akkor a folyamat visszafordíthatatlanná válik, felgyorsul - értékelt.

Az oktatáspolitikus ismertetése szerint a béremelés 42 milliárd forintos kiadást jelentene a költségvetésben, míg 32 milliárd forint plusz járulék folyna be abból. Kérdésre elmondta, az emelés fedezete a 2016-os költségvetésben a 100 milliárd forintos rendkívüli kormányzati kiadások tétele.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.