„A magyar hősök napja” – ezzel a címmel beszélt napirend előtt Harrach Péter. A KDNP frakcióvezetője a hétfői plenáris ülésen többek között azt mondta: május utolsó vasárnapján a gyermekek mellett a magyar hősök emléknapját is ünnepelte az ország. Harrach szerint sokat kell még tenni annak érdekében, hogy a magyar egy gyermekszerető társadalommá váljon.

A kereszténydemokrata politikus a hősökről szónokolva azt mondta: a kommunizmus éveiben nem lehetett ünnepelni ezt a napot, az emléknapot 2001-ben, az első Orbán-kormány idején erősítették meg ismét. Harrach szerint egy családban akkor erős a kohézió, ha annak tagjai egymás felé tudnak fordulni. A KDNP képviselője szerint két hívószót kell mindenképpen megemlíteni ennek kapcsán: a hazaszeretetet és a bátorságot. Utóbbi szerinte nehéz dolog, mert nem mindenkinek adatik meg, hogy életét adja a hazájáért. Harrach szerint ugyanakkor már az igazság kimondásához is bátorság kell; és szerinte az Unió és Magyarország közötti kritika is valójában az igazság kimondása miatt van.

Hende Csaba honvédelmi miniszter reagált a kormány részéről. A szaktárca vezetője megköszönte, hogy Harrach „ezer év hőseit ide hozta a Ház elé”. Hende egyúttal „jelentést is tett” a kormányváltás óta eltelt időszakról és benne a hősök emlékének ápolásával kapcsolatos intézkedésekről, kiemelve: 2010 után ebben is új szemléletre és cselekvésre volt szükség. Hende rámutatott, hogy egyedül a magyar hősi halottak sírjait nem védte törvény Magyarországon, de ezt a régi mulasztást a mostani kabinet orvosolta. A miniszter ezután felsorolta azokat a katonasírokat is, amelyeket a mostani kormány ideje alatt újítottak fel. „Tovább kell mennünk ezen az úton. Kérem és köszönöm a T. Ház támogatását ebben” – zárta szavait Hende Csaba.

Milyen mélyre süllyedt a kormány?

Varga Géza jobbikos képviselő volt a második napirend előtti felszólaló a hét első napján. A radikális párt politikusa arról érdeklődött: „hogyan süllyedhetett ilyen mélyre a kormány, hogy színlelt törvénykezéssel fosztja meg a magyar vidéket egyetlen munkahelyteremtő eszközétől: a termőföldtől?”. Felszólalásában többek között arról beszélt, hogy a kormány olyan mélyre süllyedt, ahonnan már nincs lejjebb. Varga szerint a kabinet egy olyan új, földforgalmi törvényt nyújtott be nemrég, amely gyökeresen ellentétes azzal a csomaggal, amelyet a Parlament korábban megvitatott. A jobbikos képviselő szerint a kormány színlelt jogalkotást folytat, ami felér a politikai bűnözéssel. Varga szerint a kabinet oligarchák fogságában vergődik, az új csomagban például a kormány már nem várja el a földtulajdonosoktól, hogy munkahelyeket teremtsenek. A képviselő szerint a kormány mögött sötét erők bújnak meg, a magyar vidéket pedig megfosztják termőföldjeiktől. Varga Géza szerint az összefércelt javaslat „nemzetáruló” csomag, amelyet vissza kell vonni.

Budai Gyula agrárállamtitkár válaszolt. A fideszes politikus szerint az új földforgalmi törvény részletes vitája csak kedden kezdődik, ezért a jobbikos felszólalás idő előtti. Budai arról is beszélt, hogy az Orbán-kormány kezdeményezte az Unióban, hogy a földvásárlási moratóriumot meghosszabbítsák, ezért a jobbikos felszólalás csúsztatásokat is tartalmaz. Az államtitkár rámutatott, hogy nemsokára életbe lép az a btk-módosítás, amely büntetőjogilag is szankcionálná a simlis földvásárlásokat. Budai szerint a Jobbik elfelejti, hogy a kormány egy új agrárközéposztályt szeretne létrehozni, amely biztosítja a vidék népességmegtartását. Ehhez pedig meg kell változtatni a földtulajdonosi struktúrát. „Ezért döntött úgy a kormány, hogy közel kétszázezer hektár haszonbérletét hirdeti meg kis- és közepes vállalkozások számára. Ebből hatvannégyezer már meghirdetésre került” – fogalmazott Budai Gyula. Az államtitkár hangsúlyozta, az Uniótól nem lehet további moratóriumhosszabbítást kérni, ezért kell addig rendezni a törvényi szabályokat. „A kormány nem a nagytőke felé igyekszik terelni a földforgalmat” – zárta szavait Budai.

Aratás vagy kaszálás?

Józsa István szocialista képviselő Orbán Viktor elmúlt hároméves kormányzásáról értekezett napirend előtt: „Aratás vagy kaszálás” címmel. Az MSZP politikusa többek között arról beszélt, hogy a mostani kabinet megítélése során a legfontosabb kérdés az: az emberek jobban élnek-e vagy sem. Józsa szerint az emberek sokkal rosszabbul élnek a „maffiakormányzás” miatt, mint a 2010-es választások előtt. A szocialista képviselő rámutatott, hogy a rossz politika miatt a gazdaság elhúzódó recesszióban van, a foglalkoztatás csökken, a beruházások és az ipari termelés is visszaestek, de az államadósság is több, mint amennyi a kormányváltás előtt volt. „Önöknek az RTL Klubra fáj a foguk. Azt akarják tönkretenni és beintegrálni a Simicska-birodalomba” – fogalmazott Józsa a belengetett reklámadó kapcsán. Az MSZP-s képviselő azzal folytatta, hogy még a belső fogyasztás is csökken, megszűnt a hitelezés, legyengült a forint, alig néhány ország teljesít csak jobban a régióban Magyarországnál. „Három év után már nem lehet visszafelé mutogatni. Ez a három év az Önök felelőssége. Állami szintre emelték a korrupciót, amit a dohánymaffia is mutat. Minden beszerzést a Közgép nyer meg, csődbe vitték a Malévot. Ez kevesek kaszálása, nem aratás. Szégyelljék magukat!” – mondta Józsa István.

„Cséfalvay Zoltánnak adom meg a szót. Részvétem” – adta át a szót az elnöklő Kövér László.

A nemzetgazdasági államtitkár azt emelte ki válaszában, hogy mindenhol csökken a gazdasági növekedés, viszont Magyarországon az első negyedévben nőtt. Cséfalvay szerint a foglalkoztatás adatai is emelkedést mutatnak, szemben a szocialisták állításával. Az államtitkár a beruházások kapcsán azt mondta: tavaly a legmagasabb értéket érte el a beérkező külföldi tőke összege, nemzetközi összehasonlításban is csak a csehek végeztek előttünk ebben a kategóriában. Cséfalvay a kockázati tőkebefektetések kapcsán is kiemelte: ebben a mutatóban a magyar volt a legmagasabb. A fideszes politikus az adósságrátával kapcsolatban a GDP-arányos számokat hozta fel, szerinte a változásokat az árfolyamváltozás befolyásolja csak, a pálya ezzel együtt is csökkenő. Cséfalvay szerint a szocialisták korábban és máskor sem lesznek arra képesek, amire az Orbán-kormány igen: három százalék alatt tartani a hiányt. „Magyarország túl van egy fiskális konszolidáción. Nem volt egyszerű. Köszönet érte az országnak” – fogalmazott az államtitkár.

Sokadik bőr a libáról

Zsigó Róbert fideszes képviselő és pártszóvivő volt az utolsó napirend előtti felszólaló: „Mi van a titkos aktákban?” címmel. A kormánypárti politikus azonban nem az egykori nemzetbiztonsági iratok kapcsán kért szót, hanem a Fidesz – jelenleg – kedvenc témájában: a Hajdú-Bét-üggyel kapcsolatosan. Zsigó többek között arról beszélt, hogy egyre zavarosabbak az ezzel kapcsolatos „vallomások”, teljes a zavar a baloldalon azzal kapcsolatban: hogyan próbálták meg eltussolni a Bajnai Gordon vezette Wallis felelősségét. Zsigó Róbert szerint jól látszik, hogy Bajnai Gordon egyre idegesebb, „egyre agresszívebb”, és cinikusan még nevet is a károsultak sorsán. A fideszes politikus szerint felháborító – és szerinte „nagyban minősíti Bajnai Gordon jellemét is” az –, hogy a volt kormányfő szerint a Hajdú-Bét-károsultakhoz hasonlóan a Malév-károsultakat is kárpótolni kellene. Zsigó szerint ez azért is cinikus, mert a Malévot is a szocialisták tették tönkre, ráadásul nem várható el, hogy mindig az ország fizessen és takarítson Bajnai Gordon után. A pártszóvivő szerint Bajnai Gordon álarca mögött egy számító, külföldről pénzelt ember áll, aki tönkretette az országot. Zsigó arra várt választ, hogy ki mozgatta a szálakat a „maffiabaloldalon”, amikor a Hajdú-Bét-ügyben elhallgattatták Karsai Józsefet.

Budai Gyula agrárállamtitkár reagált a kormány részéről. Szerinte Hajdú-Bét-ügyben, az úgynevezett „titkos dossziékkal” kapcsolatban el kell olvasni Karsai József korábbi, az agrárügyi bizottság előtt tett mondatait, vagy meg kell kérdezni Bajnai Gordont, esetleg az „ő szekerét toló” egykori LMP-seket. 

Ezzel a napirend előtti felszólalások végére értünk.