Horváth Aladár visszatért
Horváth Aladár visszatért, és nemcsak fizikai valójában (vendégkutatóként fél évet töltött az Egyesült Államokban), hanem átvitt értelemben is – a magyar közéletbe.
Korábban megszüntette a Roma Polgárjogi Alapítványt, amelynek alapítója és sok éven át vezetője volt, miután pedig a 2010-es parlamenti választásokon „megrázó vereséget” szenvedett az edelényi körzetben, bejelentette visszavonulását.
Még tavaly decemberben is meglehetősen szkeptikusan beszélt arról, milyen kilátásai vannak a civil érdekérvényesítésnek Magyarországon. Az emberi jogok világnapja alkalmából tartott torontói előadásában kijelentette: „a polgárjogi mozgalom ellen, amely erőszakmentes módszerekkel igyekszik változtatni a káros, kirekesztő folyamatokon, negatív kampány folyik, nincsenek befolyásos szövetségesei a politikai és gazdasági elitben, így gyakorlatilag kifogyott az eszközökből”.
Most viszont újra ringbe száll. Elnökletével megalakult a Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért egyesület. „Nincs más választás, mint újra elkezdeni az önszerveződést” – indokolta kérdésünkre Horváth Aladár, miért folytatja mégis.
A polgárjogi mozgalom sajtórendezvényén Szőke Sándor alelnök kifejtette, hogy Magyarországon a hatalom kimondatlanul is szükségállapotot hirdetett ki, miközben a kommunizmus történetéből ismert permanens forradalom zajlik. „Nem tudhatjuk, mi következik, de kötelességünk felkészülni a legrosszabbra” – hangsúlyozta.
Az alelnök javasolta, hogy a demokratikus pártok hagyják el az Országgyűlést, mert jelenlétükkel csak legitimálják a „törvényhozásnak nevezett cirkuszt”. A civil szervezeteknek ugyanakkor be kell látniuk, hogy nem maradhatnak távol a pártoktól, esetleg olyanokkal is együttműködésre kényszerülnek, akikkel amúgy nem szívesen állnának szóba.
Jogállami, társadalmi és morális értelemben is csőd szélén áll az ország – közölte Horváth Aladár. Egyetértett a Political Capital egyik elemzésének megállapításával, amely szerint a válság valójában 2006-ban kezdődött. A roma polgárjogi vezető egy Political Capital-felmérés eredményét idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy 2002 és 2009 között tízről 21 százalékra nőtt a szélsőjobboldali eszmékkel rokonszenvezők aránya. Ez a növekedés nemzetközi összehasonlításban is példátlan előretörést jelent.
A demokratikus pártok is a rasszista szavazók foglyai – állította Horváth Aladár. A Tárki decemberi vizsgálata szerint a magyar lakosság 63 százaléka genetikai okokkal magyarázza a romák bűnözési hajlandóságát: a jobbikosok 79 százaléka részben vagy teljes mértékben egyetért azzal, hogy a „cigányoknak vérükben van a bűnözés”. A fideszes szavazók 60 százaléka, a szocialisták támogatóinak 61 százaléka gondolkodik így. Az LMP-sek a legkevésbé előítéletesek, de az arány még náluk is eléri a 49 százalékot.
A 2002–2010 közötti kormányoknak komoly felelősségük van abban, hogy idáig jutottunk. „Ez a baloldal megérdemelte magának ezt a Fideszt” – vélekedett Horváth Aladár, megjegyezve, hogy a Szonda-Ipsos felmérése szerint a romák mintegy 80 százaléka a Fideszre szavazott.
Keserves csalódás következett. A polgárjogi mozgalom vezetője hosszan sorolta a fideszes kormánynak azokat a gazdasági, oktatási és szociális intézkedéseit, amelyek – a jogállam lebontásával párhuzamosan – végképp reménytelen helyzetbe sodorták a szegényeket.
A falusi „rezervátumokban” és a városi gettókban Horváth Aladár becslése szerint 300 ezer „másod-harmadgenerációs munkanélküli, fizikailag, mentálisan lepusztult” roma a „haláltusáját vívja”, és hasonló sorban él mintegy 600-700 ezer nem cigány ember is. „Éheznek, fáznak, szenvednek a betegségektől, mert kenyérre sincs pénz, nemhogy gyógyszerre.”
A Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért szeretné megakadályozni, hogy a cigánytelepeken lázadást szüljön a társadalmi elégedetlenség. Mert akkor – mondta Horváth Aladár – a különféle paramilitáris szervezetek „felhatalmazva éreznék magukat arra, hogy lecsapjanak ránk”.
