Horváth Aladár: Félni van okunk, de megijedni nem
A dél-afrikai Sharpeville-ben 1960. március 21-én az apartheid (fajüldöző) rezsim ellen tüntettek. A rendőrök tüzet nyitottak. Mintegy hetvenen vesztették életüket, közöttük nők és gyerekek – idézte fel Horváth Aladár, a Polgárjogi Mozgalom egyik vezetője, az ENSZ közgyűlése miért ezt a dátumot nyilvánította a faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napjává.
A Dohány utcában, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) székháza előtt, mintegy negyven-ötven ember részvételével tartott demonstráción a roma politikus úgy vélte: Magyarországon a gazdasági válságot jóval meghaladó mértékben nő a faji-szociális elkülönítés és megkülönböztetés, a társadalmi feszültség és a gyűlölködés. A politikai hatalom ezt nemcsak hagyja, hanem erre politikát is épít.
Az emberek állandó bizonytalanságban és félelemben élnek. Horváth Aladár szerint lezüllött körülöttünk a jog. Nincs jogbiztonság, mert még a saját képükre formált alkotmányukat is négyszer módosították. Visszamenőleges hatállyal hoznak törvényeket, és ahol ez megtörténik, ott minden megengedett: „márpedig jogtisztelő és szavatartó állam nélkül nincs jogállam, nincs jogvédelem”.
Milliók sorsa a létbizonytalanság. Micsoda ország az, ahol a helyi hatalmasságok kénye-kedvének kitett emberek azért könyörögnek, hogy heti tízezerért értelmetlen és megalázó közmunkát végezhessenek? – kérdezte.
A társadalom fél szolidárisnak lenni – állapította meg Horváth Aladár. A hatalom módszeresen fölszámolta, vagy maga alá gyűrte az ellenzékinek tartott szociális és jogvédő szervezeteket. Azok sincsenek biztonságban, akik még mernek tiltakozni: bármikor lecsaphat rájuk az önkény, folyamatos céltáblái a neonáci paramilitáris különítményeknek.
„Félni van okunk, de megijedni nem” – jelentette ki Horváth Aladár, hangsúlyozva: azért az ORÖ székházához szervezték a demonstrációt, hogy tudatosítsák az országos roma képviseletben, „nekik kellene megvédeni minket”.
A Polgárjogi Mozgalom választ vár Farkas Flóriántól, az ORÖ fideszes elnökétől arra, mit ért „világra szóló roma stratégia” alatt, és hol tart ennek a megvalósítása. Továbbá: magyarázza meg, hogyan lehet a rasszizmus ellen harcolni rasszistákkal, és hogyan lehet a cigányok nevében politizálni cigányellenes törvények megszavazásával?
Horváth Aladár elmondása szerint két évvel ezelőtt Farkas Flórián azzal kezdte működését, hogy leszedette a székház faláról a roma holokauszt áldozataira emlékező táblát. Helyére a demonstrálók most egy másik emléktáblát tettek ki. Horváth Aladár és a rendezvény küldöttsége szeretett volna személyesen találkozni Farkas Flóriánnal, de ez nem jött össze: azt a tájékoztatást kapták, hogy a székházban csak az önkormányzat munkatársai tartózkodnak, politikusok nincsenek bent.
