Az 1944. március 19-i német megszállás napjától Magyarország egy megszállt ország volt, és ezt követően "a 20. század legsötétebb napjai következtek" - mondta Hoppál Péter, aki szerint emlékeztetni kell a múlt század e sötét és szomorú időszakára.

A szóvivő helyteleníti, hogy az emlékmű tervét politikai támadások érik. Mint fogalmazott, kissé hisztériakeltőnek érzi az ügy körüli eseményeket, amelyeket a kampányidőszak is fokoz, ráadásul "a Gyurcsány-koalíciótól nyilvánvalóan nem idegen az antiszemita kártya kijátszása" sem.

Arra a felvetésre, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) keddi sajtótájékoztatóján Schmidt Mária történészt sértő megjegyzés hangzott el a szintén történész Karsai Lászlótól, Hoppál Péter azt válaszolta: "nagyon erősnek" tartja a hangnemet, a stílus nem a közéletnek megfelelő volt.

Az 1944-es német megszállás 70. évfordulójára készülő, a belvárosi Szabadság térre tervezett emlékműhöz szerdai rendkívüli testületi ülésén tulajdonosi hozzájárulást adott az V. kerületi önkormányzat. A tanácskozáson Rogán Antal (Fidesz-KDNP) polgármester azt mondta: az emlékmű Magyarország szuverenitása megszűnésének pillanatát örökíti meg, és szövegében is egyértelműsíti, hogy minden meggyilkolt, elhurcolt, meggyalázott embernek emléket állít, a több százezer holokausztáldozatnak és a közel tízezer más áldozatnak is.   

A képviselő-testület ülése előtt Horváth Csaba, az MSZP alelnöke úgy fogalmazott: a tervezett emlékmű valójában a náci megszállásnak, a náci megszállás magyar partnereinek állít emléket, az alkotással történelemhamisítást követ el a kormány.