Abban az étteremben tartott szerdán sajtótájékoztatót Bősze Ferenc ügyvéd, Olekszandr Sepelev ukrán ellenzéki politikus magyarországi jogi képviselője, ahol idén július 4-én egy Interpol-körözés alapján egy kommandós akció keretében a magyar hatóságok - német és ukrán közreműködéssel - őrizetbe vették a férfit és a feleségét. Sepelevék - akik jelenleg kiadatási letartóztatásban vannak - politikai menedékjogot kértek, miközben az ukrán hatóságok kiadatási kérelmet nyújtottak be a Fővárosi Törvényszékhez.

Bősze Ferenc bejelentette, nyílt levelében fordult a magyar kormányhoz, hogy ne engedjen a hivatalban lévő ukrán kabinet nyomásgyakorlásának, és nyilvánosan ismerje el: nincs előre megírt forgatókönyv sem a menedékjogi, sem a kiadatási eljárásban. Az ügyvéd szerint erre azért van szükség, mert ukrán politikai szereplők magyar kormányzati forrásokra hivatkozva a nemzetközi sajtóban többször is kinyilvánították: a kérdés valójában már eldőlt, Magyarország nem ad menedékstátuszt Sepelevéknek, egyúttal kiadja a házaspárt Ukrajnának.

A 43 éves Olekszandr Sepelev kalandos utat járt be hazája politikai életében. Az orvosi és közgazdasági diplomával is rendelkező, négy gyermekes üzletember 2005-ben lépett be Julija Timosenko pártjába, egy évvel később került be az ukrán parlamentbe, ahol a pénzügyi és gazdasági bizottság tagjaként dolgozott, közben a kormányfővé avanzsált Timosenko jobbkezévé vált. Saját állítása szerint már ekkor folyamatosan fenyegetések érték az akkor ellenzékben lévő Régiók Pártja vezetői - köztük Viktor Janukovics, jelenlegi ukrán államelnök - részéről, ám ő hosszú ideig nem volt hajlandó Timosenkót megtagadva átlépni a Janukovics-féle pártba. 2010-ben mégis sor került a váltásra, Sepelev szerint kizárólag azért, mert féltette a saját és családtagjai életét. Az ukrán politikus mégsem maradt sokáig a Régiók Pártjában, 2011-ben ezt a frakciót is elhagyta. A jelenlegi parlamentbe független jelöltként már nem jutott be, mentelmi joga tavaly decemberben járt le. Sepelev azt állítja, az ukrán hatóságok - Janukovics államelnök személyes nyomására - hamis vallomásra akarják rábírni a 2010-ben börtönbe zárt Timosenko elleni koncepciós eljárás során. Sepelev tavaly novemberben hagyta el Ukrajnát, azóta ellene gyilkossági kísérlet és pénzmosás, felesége ellen sikkasztás gyanújával indult büntetőeljárás a hazájában.

Míg Sepelevék politikai leszámolásnak tekintik az ellenük indított nyomozásokat, addig az ukrán hatóságok szerint megalapozott a gyanú, hogy a Magyarországon fogvatartott politikusnak köze van egy ukrán bankvezér ellen elkövetett merényletkísérlethez, valamint több százmillió hrivnya (több mint tízmilliárd forint) pénzintézeti és állami támogatás elsikkasztásához és tisztára mosásához. Galina Sepelevát pedig azzal gyanúsítják, hogy a tulajdonában lévő kijevi irodaházat jogszerűtlenül adta hosszú távra bérbe egy állami banknak. Az ukránok ezekre a súlyos bűncselekményekre hivatkozva kérték az Interpolt a nemzetközi körözés kiadására, és ennek elrendelését követően került sor Sepelevék júliusi elfogására. A házaspár - amely tagadja a vádakat - azért kért politikai menedékjogot Magyarországtól, mert szerintük nincs esély arra, hogy Ukrajnában tisztességes eljárásban legyen részük. Ahogy Sepelev fogalmazott a menedékkérelmi meghallgatásán: "Ha kiadnak Ukrajnának, el sem jutok a bírósági tárgyalásig, minden vallomásomat előre megírják, sőt alá is írják helyettem, én meg csöndesen elpusztulok egy zárkában."

A szerdai sajtótájékoztatón elhangzott: mindenképpen tisztázni kell a magyar titkosszolgálatok szerepét az ügyben. Bősze Ferenc elmondta, az tény, hogy Sepelevék idén tavasszal érkeztek Budapestre, ahol más névre (Sevcsenko) szóló, de nem hamisított iratokkal - útlevél, jogosítvány, lakcímkártya - rendelkeztek. Arra az újságírói kérdésre, hogy honnan szerezhették a magyar papírokat, Bősze Ferenc azt mondta: erre csak az illetékes magyar hatóságok adhatnak választ. Az ügyvéd szerint július 4-éig egyetlen jel sem utalt arra, hogy a házaspárt Magyarország kiadhatja Ukrajnának, Sepelevék ezért nem rejtőztek el, ezért nem bujkáltak. Mint mondták, arra vártak, hogy hazájukban politikai fordulat történjen, ami után hazatérhetnének.

A sajtótájékoztatón többen is felvetették, hogy Sepelevék kanadai állampolgársággal is rendelkeznek, így érthetetlen, hogy miért nem ott kerestek menedéket. Ezzel kapcsolatban jogi képviselőjük annyit mondott: nincsenek hivatalos információi arról, hogy ügyfelei az ukránon kívül rendelkeznek-e még másik állampolgársággal. A Népszabadság birtokába jutott dokumentumok szerint a menedékkérelmi eljárás során Sepelev úgy nyilatkozott: más állampolgársággal nem rendelkezett, viszont valóban volt korábban kanadai útlevele, de azt a budapesti kanadai nagykövetség kérésére néhány hónappal ezelőtt leadta.

Lapunknak arra a kérdésére, hogy a kiadatás megtagadása esetén miként tisztázhatják magukat a vádak alól Sepelevék, Bősze Ferenc azt mondta, mivel Ukrajna kizárólag a kiadatást kérte, így Magyarországon nem folytatható le a házaspár ellen a büntetőeljárás. Ebből következően, ha politikai menedékjogot kapnak, soha nem derül fény arra, hogy vajon elkövették-e a terhükre rótt bűncselekményeket, vagy ártatlanok a szóban forgó ügyekben. Bősze Ferenc szerint ugyanakkor a menedékjog megadásával Magyarország az eddigi európai gyakorlatot követné: mostanáig a kontinens hat államában összesen nyolc ukrán ellenzéki politikusnak adtak menedékjogot, és az ügyvéd nem tud egyetlen olyan esetről sem, amikor a menedékkérőt kiadták volna Ukrajnának.

A menedékjogi kérelmekről pénteken dönt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, kivéve, ha helyt adnak az ügyvéd beadványának, amelyben a határozathirdetés elhalasztását kérte a hivataltól.

Olekszandr Shepelev