Hömpölygő tömeg a Városligetben
A Petőfi Csarnok körüli részen már ritkul a tömeg, de a Hősök tere felőli oldal sétányain a kora délutáni órákban lépni is alig lehetett. Tíz- és százezrek döntöttek úgy, hogy a Városligetben ünneplik május elsejét.
Rengeteg a lufi és a zászló. Mindenhonnan muzsika szól, a giccses-slágerestől egészen az autentikus indián zenéig. Az árusoknál minden beszerezhető – a használt cipő éppen úgy, mint a termelői méz vagy a fonott kosár.
Vajdahunyad váránál egy férfi valamilyen katonai (munkásőr?) ruhába öltözve szoborrá dermed, kezében kis vörös zászló. Tisztára Osztyapenko kapitány… Társa szórólapokat osztogat, amiből rögvest kiderül: a Munkáspárt performanszának lehetünk tanúi.
Az Occupy Hungary aktivistái éppen a május 12-re meghirdetett globális akciónapot és a világforradalmat reklámozzák. Egyikük közben forró dróton tartja a kapcsolatot azokkal a társaival, akik vörös csillag – úgymond: tiltott önkényuralmi jelkép – viselése miatt a Gyorskocsi utcában, a rendőrségen kénytelenek tartózkodni.
Néhány száz méteren belül több ingyenes kiadvánnyal is gyarapodunk. A DÉL (Dolgozók Érdekvédelmi Lapja) címoldala összefogásra buzdít, és ugyanígy tesz a Népszava különszáma is. A Civil Hírlap ellenben kellemes ünnepeket és boldog új évet kíván minden kedves olvasójának. Mi van? Ja, ez még a december közepén megjelent szám.
A hagyományos sör+virsli párosításból az utóbbi valahogy kiment a divatból, sörből viszont bőséges a kínálat. Egy korsóért jellemzően 350-400 forintot kell fizetni, ahogyan a „sima” lángosért is (tejföllel és sajttal lényegesen drágább). Kürtös kalácsot ezerért is láttunk. A főtt „kuki” – értsd: kukorica – az egyik helyen 300 forintba kerül, a különböző neveken árult kenyérlángos 600-700-ba. A sült kolbászért akár 1200-at is elkérnek, ami meglehetősen húzós ár – még akkor is, ha a termék jóval nagyobb darab az átlagosnál.
A szülők egy része fitymálva próbálja meggyőzni a kavalkádtól elbódult csemetéiket arról, hogy nincs értelme semmit vásárolni („fölösleges pénzkidobás az egész”). Mások feladják a reménytelen küzdelmet, és beállnak a sorba.
Hiába: egy évben csak egyszer van május elseje.