Az MTA elsődleges feladata az akadémiai kutatóhálózatban folyó tudományos munka nyugodt és kiszámítható hátterének megteremtése, ezért folytatódniuk kell a kutatók és műszereik 21. századhoz méltó elhelyezését biztosító infrastrukturális beruházásoknak - hangsúlyozta elnöki beszámolójában Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a szervezet 187. közgyűlésén hétfőn Budapesten.

Hozzátette: hamarosan felépül a Humán Tudományok Kutatóháza, folytatódik a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) új épületének létrehozása, valamint a Szegedi Biológiai Központ és a Nyelvtudományi Intézet épületének felújítása is.
Nagy feladat lesz az MTA 150 éves székházának teljes körű rekonstrukciója, amelyhez célzott kormányzati támogatásokra lesz szükség. "Örömmel jelentem, hogy a miniszterelnök úrtól ígéretet kaptam arra, hogy ezek a források a rendelkezésünkre fognak állni" - fogalmazott Lovász László, aki elmondta azt is: jelentősen javult a kutatóintézetek műszerezettsége, az elmúlt években több milliárd forintot költöttek erre a célra.

Az MTA elnöke a Természettudományi Kutatóközpont anyagi helyzetéről szólva úgy fogalmazott: az átvilágítás nem talált tudatos csalásra utaló nyomot, a lehetőségeken túllépő kiadások pedig a kutatási célokat szolgáltak.

Lovász László beszámolójában - amelyet 313 igen és 48 nem szavazattal fogadott el a közgyűlés - három nagy kutatási projektet emelt ki az elmúlt évből. Mint elmondta, a 2015-ben indult közoktatási szakmódszertani pályázat keretében 15 kutatást tudtak támogatni, a kutatócsoportok első éves eredményeikről márciusban egynapos konferencián számoltak be. Hangsúlyozta: a pályázat által támogatott kutatások "régen felismert problémákhoz nyújtják a tudomány segítségét", nem pedig a "politikai hullámverés" hatására kezdtek el foglalkozni a témákkal.

Szintén kiemelte, hogy a nagy jövőbeli kihívásokkal rendelkező mezőgazdaság támogatására a magyar állam mintegy 10 milliárd forintos támogatásával épülhet korszerű agrártudományi kutatóközpont Martonvásáron. Formálódóban van egy vízgazdálkodási és vízstratégiai kérdéseket tárgyaló nagyszabású kutatási projekt is, amelynek részleteit jövő hétfőn ismertetik - mondta el Lovász László.

A nemzetközi kapcsolatokról az MTA elnöke a Budapesten megrendezett novemberi World Science Forumot emelte ki, amelyen a világ legjelentősebb tudományos testületei képviseltették magukat és több mint száz országból érkeztek résztvevők.
Lovász László úgy vélte: az MTA sokat léptett előre a társadalommal való kapcsolattartás terén is. Népszerűek voltak mind a Fény éve, mind az MTA-székház építésének 150. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat programjai is.

Mint fogalmazott, az MTA tudósai nem riadtak vissza a vitáktól sem. A széles vitákat generáló történelmi kérdésekről szervezett konferenciák mellet az MTA sikerrel vette fel a harcot az áltudományokkal és a kuruzslással szemben is.

Az akadémia szerepe az is, hogy a nemzet tanácsadója legyen tudományos kérdésekben. Ennek megfelelően tudományosan megalapozott jelentést adhattak át a migráció kérdéskörében a Belügyminisztériumnak, valamint aktív részvételt gyakoroltak a köznevelési kerekasztal munkájában is - mondta el Lovász László.

Hozzáfűzte: az MTA tagjai sokszor fogalmaznak meg markáns véleményt akkor is, ha erre nem érkezett hivatalos felkérés. Mint fogalmazott: ezeket a megszólalásokat nem lehet az akadémia hivatalos állásfoglalásának tekinteni, azonban a megszólalók számíthatnak az akadémiai közösség támogatására, ha nem személyi érdekek, hanem értékek és igényesség vezérli őket.

Lovász László beszédében kitért a Lukács Archívum helyzetére is, hangsúlyozva, hogy a rangos filozófus 1971-ben kelt végrendeletében maga határozott arról, hogy könyvtára az MTA Filozófiai Intézetében különálló gyűjteményként kapjon helyet.
"Az akadémia meg kíván felelni e végrendeletnek, ezért a teljes Lukács-könyvtárat a Filozófiai Intézet kezelésébe adja" - fogalmazott az elnök, aki Heller Ágnes filozófus felvetésére elmondta azt is: nem érti, hogy miért lenne nehezebben látogatható az archívum a mostani helynél jóval hozzáférhetőbb Filozófiai Intézetben.

Lovász László beszélt az MTA ellen indított bírósági perről is, amelynek kezdeményezője Hóman Bálint történész akadémiai tagságának visszaállítását követeli. Az MTA elnöke elmondta: nem lát okot a kortársak döntésének megkérdőjelezésére, személyes véleménye pedig az, hogy bár Hóman Bálint "kiváló tudós volt, azonban politikusként, tudománypolitikusként vállalhatatlan, erkölcsileg elfogadhatatlan eszméket képviselt".

Ezt követően Lovász László beszámolt az MTA 2015-ös gazdálkodásáról és 2017. évi költségvetésének irányelveiről is. Mint közölte, az akadémia jövőre 46 milliárd forintos költségvetési támogatásból gazdálkodhat, így megvalósulhat többek között a kutatói bérek emelése és 3 milliárd forintot fordíthatnak jövőre az új martonvásári kutatótömbre.

A 2015-ös gazdálkodásáról szóló beszámolót a közgyűlés 329 igen szavazattal 23 nem ellenében, míg a 2017-es költségvetési tervezetet 318 igen szavazattal 40 nem ellenében fogadta el.