Folyamatban van Debrecen város 2013-as költségvetésének tervezése, ennek függvényében lehet megmondani, hogy az önkormányzatnak milyen lehetősége lesz a tervezett holokauszt-emlékmű felállítása kapcsán rá háruló költségek vállalására – válaszolta a debreceni polgármesteri hivatal arra a kérdésünkre, hogy hol tart a cívisvárosból elhurcolt zsidók emlékművének fölállítása.

Debrecen önkormányzata 2010-ben fogadott el egy előterjesztést azzal kapcsolatban, hogy az emlékművet legkésőbb 2013. december 31-ig fölállítják, és annak költségét felerészben a város állja. Kósa Lajos polgármester vállalta, hogy fölkeresi a Debreceni Zsidó Hitközség tagjait, s egyeztet velük az emlékmű részleteiről. A polgármester akkor elmondta: helyszín gyanánt a megújuló Halköz teret javasolta, ám azt a hitközség elutasította azzal az indokkal, hogy a mementót olyan térben kell elhelyezni, ahol bárki megtekintheti, de nem kell tartani a megrongálásától. Így a végleges helyszínről még nem született döntés.

Az önkormányzati előterjesztés tartalmazta a történeti előzményeket is. Az összefoglaló szerint a második világháború előtt Debrecen lakosságának mintegy 8-10 százaléka, körülbelül tízezer ember volt izraelita. A városban 1944-ben két gettót alakítottak ki, innét kerültek az emberek a téglagyárba, ahonnan négy vasúti szerelvénnyel szállították el őket 1944. június végén. A vasúti vágányok bombázása miatt két vonat Auschwitz helyett a Bécs melletti Strasshofban kötött ki, így ez volt az „életmentő szerelvény”, mert akik Auschwitzba kerültek, szinte mind meghaltak.

A debreceni zsidóság vesztesége a deportálások és a munkaszolgálat következtében 4028 fő volt, az egész helyi zsidó közösségnek mintegy fele. Ezért van olyan elképzelés, miszerint a tervezett emlékműre az 1944-es évszám mellé a 4028-as számot kellene fölvésni.