A Mazsihisz ultimátuma nem kényszerítheti visszalépésre a kormányt – mondták munkatársunknak a kormányoldal prominensei annak kapcsán, hogy a Mazsihisz vezetősége és a Budapesti Zsidó Hitközség elöljáróságának vasárnapi ülésén olyan határozat született, amely szerint a kialakult konfliktusok miatt a zsidó szervezetek távol maradnak a holo­kauszt-emlékév programjaitól.

­Heisler András, a Mazsihisz elnöke az ATV Szabad szemmel című műsorában azt mondta, a Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkárral tervezett megbeszélésen szeretnének erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy a kormánytól olyan „javaslatokat, gesztusokat, alternatívát” kapjanak, amelyeket a jövő vasárnap tartandó közgyűlés elé lehet tárni.

A Népszabadságnak kormányzati források úgy fogalmaztak a Mazsihisz hárompontos követeléséről: Szakály Sándor, a Veritas intézet főigazgatója semmilyen nyilvános szereplést nem vállal, „olyan, mintha nem is lenne”. A Sorsok Háza kapcsán lehetnek „kisebb kompromisszumos megoldások”, de azt a kormányoldalon is jónak látnák, ha a Mazsihisz elnöke hivatalosan is megkövetné ­Schmidt Máriát azért, mert Karsai László történész megsértette (Feldmájer ­Péter alelnök magánemberként ezt már megtette – a szerk.).

A német megszállási emlékmű állni fog, nem visszakozik a kormány – erősítették meg lapunknak. Azt a lehetséges gesztust, amely szerint esetleg a holokauszt zsidó áldozataira való emlékezés legyen a szoborra vésve ivritül, forrásaink nem tartották „életszerű” megoldásnak, hiszen a birodalmi sasos-arkangyalos emlékmű felállításának éppen az a lényege, hogy a magyar nemzet egységes tragédiájaként láttassa a „végtelenül sajnálatos” eseményeket.

Idetartozik, hogy a néhai Tom Lantosról elnevezett alapítvány elnöke, Katrina Lantos nyílt levelet tett közzé, amelyben egyebek mellett azt írja, hogy szorgalmazzák Szakály Sándornak az eddigieknél jóval „erőteljesebb elítélését”, s fölveti, ­alkalmas-e erre tisztségre, valamint azt, hogy a kormány gondolja át a tervezett emlékművet.