Hogyan szerezzünk elbirtoklással budai telket a Várhegyen?
Az új tulajdonos, egy ifjú hölgy, bíróság előtt igazolta, hogy édesapja és ő 1985 óta használja a 16. szám alatti földdarabot, ami főként abból állt, hogy az elhagyatott telek kapuját az apa, bizonyos Funtek Sándor beláncozta, s egy lakattal lezárta (Az esetről májusban számoltunk be a Népszabadságban - A szerk.). Majd évente egy-két alkalommal eljöttek, hogy a területet gondozzák, megjavítsák a szomszéd telkektől elválasztó kerítést, megerősítsék az utcai támfalat.
Több alkalommal erről a telekről nézték az augusztus 20-i tűzijátékot is. Ennek tényét az elbirtoklást igazoló per során bizonyította Funtek Anita és annak jelenlegi élettársa is.
Ennyi elég volt a bíróságnak ahhoz, hogy harmadfokon igazoltnak állapítsa meg a folyamatos használatot, s ennek alapján felhatalmazza a földhivatalt az új tulajdonosok (pontosabban Funtek Anita nevének) bejegyzésére elbirtoklás jogcímén. Ellenérdekelt felek a perben nem jelentek meg, csak egy ügygondnok képviselte a nem létező másik oldalt.
Hogy miért nem létezett másik oldal? Az elhagyatott portán 1945 előtt egy kétemeletes bérház állt, ám azt a háborúban lebombázták, s két akkori tulajdonosa, dr. Haas István és dr. Bleier Alfréd eltűnt. A 707 négyzetméteres földdarabot ezek után évtizedekig nem gondozta senki, nem is államosították. Erre figyelt fel Funtek Sándor. Állítása szerint még 1985-ben kereste az eredeti tulajdonosokat, de sem a tulajdoni lapon jelzett címen nem találta őket, sem a környéken négy-öt helyen kihelyezett felhívására nem jelentkezett senki. Az I. kerületi tanács építési osztályán sem törődtek különösebben a telekkel, mivel az nem tanácsi volt. Örökösök, hozzátartozók a bizonyítási per folyamán sem kerültek elő. Bár valószínűleg túlzottan nem is keresték őket.
A furcsa átíratásra tavaly derült fény, amikor Funtekék építkezni akartak a telken, s erről értesítették a szomszédokat is, akik a tulajdoni lapon felfedezték az ügyletet, majd a sajtóhoz s különböző hivatalokhoz fordultak. Egyebek mellett az I. kerületi önkormányzathoz. A Mazsihisz pedig, amely korábban mint feltételezett zsidóvagyon iránt érdeklődött a telek iránt, a történtek után a Nemzeti Nyomozóirodához fordult.
Ezek után az I. kerületi önkormányzat perújítást kezdeményezett a Fővárosi Főügyészségnél, mivel feltételezhető, hogy a bizonyítási eljárás során a bíróság nem vett figyelembe minden fontos körülményt, a nyomozóiroda pedig nyomozást kezdett, majd igazságszolgáltatási bűncselekmény gyanújával átadta az ügyet a Budapesti Nyomozó Ügyészségnek.
A nyomozás jelenleg is tart, s mint az ügyészségi sajtóreferens, Škoda Gabriella elmondta, február végéig folytathatják az ügy feltárását. Ezután történhet meg a gyanúsítottak kihallgatása, s a vádemelés. Ezen a szálon a jogi eljárás akár évekig is eltarthat.
A másik szálon, a Fővárosi Főügyészségnél kezdeményezett perújítás ügyében annyi történt, hogy az ügyészség indítványozta a Budai Központi Kerületi Bíróságnál a perújítást, erről azonban a bíróság még nem döntött.
Amennyiben újraindul az elbirtoklási per, bizonyára nagyban befolyásolja majd a végeredményt, hogy idő közben Kanadában megtalálták az egyik eredeti tulajdonos féltestvérét, aki 91 éves.