Több elem, mindenekelőtt a higany esetében jelentős határérték-túllépést mutatnak a mérések a vörösiszap-katasztrófa által érintett térség víz- és üledékmintáiban, ráadásul az ökotoxikológiai vizsgálatok eredményei is aggasztóak. Az LMP szerint a további vizsgálatok elengedhetetlenek a szennyezések okainak és hatásainak tisztázására – hívja fel a figyelmet közleményében Jávor Benedek, a párt parlamenti képviselője, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke.

A parlament zöldbizottsága elnökének megbízásából az MTA Talajtani Kutatóintézetének ökotoxikológiai kutatócsoportja 2011 januárjában végzett vizsgálatokat Kolontár térségében. A Torna-patakból, a belvizekből, illetve a kolontári horgásztóból vett üledék- és vízminták elemzése szerint több szennyezőanyag meghaladja a határértéket.

A higany mennyisége valamennyi esetben több volt az engedélyezettnél – ez az MTA-n a napokban tartott konferencián is elhangzott –, míg az arzén egy minta kivételével ugyancsak a határérték felett volt. Egy minta higanytartalma kiemelkedően magas, a határérték 33-szorosa volt, és meghaladta a szennyvíziszapra érvényes határértéket is. Ilyen magas értéket eddig sehol sem mértek a területen, s az okokat egyelőre a tudósok is keresik.

A magas higanytartalom forrása lehetett feldúsulás, de az ajkai üzem galliumtermeléséből származó szennyezés is, vagy az származhatott akár valamelyik, a kármentesítés során használt anyagból is.

A vizsgálat kiterjedt a vizek biológiai hatásának, toxicitásának mérésére is. A kolontári horgásztóból, illetve egy belvízből származó vízmintában az indikátorfajként alkalmazott nagy vízibolha (Daphnia magna) pusztulása magasabb értéket mutatott, mint az a mért toxikus elemek koncentrációja alapján várható lett volna. Ez azt jelenti, hogy nem elég csak egyes szennyezőanyagok mennyiségét, határértékeknek való megfelelését vizsgálni, mert azok együttesen a határértékek betartása esetén is súlyos biológiai következményekkel járhatnak.

Az LMP az eredmények alapján elengedhetetlennek tartja, hogy a kémiai elemzések mellett alapos és átfogó ökotoxikológiai vizsgálatok is készüljenek a terület mezőgazdasági hasznosításának megkezdése előtt. Ugyancsak elkerülhetetlen a határértéket meghaladó higanykoncentráció okának és forrásának tisztázása, és a vízfolyások medrének mihamarabbi megtisztítása.