A becslések szerint mintegy félmillió mikrovállalkozás működik Magyarországon, melyek elvileg hitelképesek lehetnének, azonban nem tudnak bekerülni a banki finanszírozási körbe - többek között erre a problémára keresik a választ a jövő keddi mikrohitel-konferencia előadói. 

A szervezők szerint a bankrendszer számára a kisebb összegű hiteligények nehezen kezelhetők, de a mikrovállalkozásoknak sem könnyű teljesíteniük a bankok biztosítéki elvárásait. A pusztán saját tőkéjükre támaszkodó vállalkozások nem képesek megfelelő módon kihasználni a piaci lehetőségeket, az elvárhatónál kisebb növekedést produkálnak. A tavaly ősz óta tartó gazdasági válság következtében változott a banki hitelezési gyakorlat, ráadásul kevesebb cég marad hitelképes, emelkedni fog a fizetésképtelen, csődhelyzetbe kerülő vállalkozások száma. A már elindított beruházások egy része a tervezettnél később valósul meg és az ilyen projekteknél minden bizonnyal emelkedik a finanszírozási költség, azaz csökkenni fog a jövedelmezőség.

A Microhitel Symposiumot Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára nyitja meg és előadásában sorra bemutatja a KKV-k és a mikrovállalkozások finanszírozását szolgáló Európai Uniós és hazai intézkedéseket. Ezt követően Benke Ákos, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatója számol be részletesen a magyarországi kis- és középvállalati szektor mikrohitel finanszírozási lehetőségeiről. Duronelly Péter (Budapest Alapkezelő Zrt.) a válság világgazdaságra gyakorolt hatását elemzi, Erdei Zsuzsa (Budapest Bank) pedig hasznos tanácsokkal látja el a résztvevő vállalkozókat: hogyan tudnak talpon maradni, átvészelni az esetleges átmeneti hullámvölgyeket, sőt hogyan lehet akár növekedést is elérni a recesszió időszakában, milyen szemlélet- vagy paradigmaváltásra van ehhez szükség.