Magyar György büntetőjogász arra hívta fel a figyelmet, hogy a polgármesterek jogállását, munkaviszonyát többféle jogszabály, helyi rendelet, vagy az adott szervezeti és működési szabályzat is érinti, de álláspontja szerint az önkormányzati vezető elsősorban köztisztviselőnek számít. Elmondta, a köztisztviselői törvény csak abban az esetben engedi 50 százalékra csökkenteni a polgármester juttatását, ha vele szemben vizsgálat, illetve fegyelmi eljárás indult. A teljes illetményt vissza kell tartani a hivatalvesztést kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve, annak jogerőre emelkedéséig. Ez azt jelenti, hogy ha nem indult ilyen eljárás, akkor az előzetes idején kifizetett tiszteletdíj jogszerű, azaz "döntés hiányában jár".

Hunvald György

Álláspontja szerint ha egy képviselő-testület - fegyelmi-, vagy előzetes vizsgálati eljárás nélkül - úgy dönt, hogy megvonja az előzetesben lévő polgármester illetményét, az törvénytelen. Ebben az esetben az érintett polgármester - akár a börtönből is - munkaügyi bírósághoz fordulhat. Hozzátette: ilyen esettel már találkozott, és a bíróság az önkormányzati vezetőnek adott igazat.

Magyar György szerint a hasonló esetekben a jogi megoldás az lehet, ha a megindított munkajogi fegyelmi eljárást függőben tartják, amíg a büntetőügy jogerősen véget nem ér. A büntetőjogász arra is felhívta a figyelmet, hogy amíg valaki előzetesben van, büntetőeljárási jogi értelemben ártatlan, tehát az ártatlanság vélelme alapján nem lehet eleve bűnösnek tekinteni.

Lövétei István alkotmányjogász szerint az, hogy kifizetik-e egy előzetesben ülő polgármester tiszteletdíját, a képviselő-testület döntésétől függ. Mint mondta, a testület dönthet, ahogy akar, hogy felfüggeszti-e az előzetes idejére a kifizetést, vagy sem. Arra mutatott rá ugyanakkor, hogy a testület "hazárdíroz", mert ha felfüggeszti a kifizetést, és később ártatlannak bizonyul az érintett, akkor a bíróságtól kérheti a kiesett jövedelmet. Ha azonban bűnösnek ítélik, akkor nincs olyan szabály, hogy a már kifizetett összeget vissza kell fizetni.

Az alkotmányjogász elmondta, aki munkavállalóként dolgozik, de nem végez munkát, annak nem jár munkabér, azaz munkájáért ellenérték. Ezért, ha egy munkavállalónál bebizonyosodik, hogy ártatlanul ült előzetesben, akkor utóbb a bíróságtól kérheti annak a kárnak a megtérítését, hogy nem tudta felvenni a fizetését.

Ha azonban egy munkavállaló jogosan volt előzetesben, az beleszámít a büntetés időtartamába, így a szabadságvesztés időtartamára nem járhat neki semmiféle díjazás.

Lövétei István ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a polgármester nem munkabért, hanem tiszteletdíjat kap, és a választott tisztség csak bizonyos vonatkozásban tartozik a munkajogi szabályok alá.