Demján Sándor és a Hainan nem kis summát bukott a végül kútba esett üzlettel – írja oknyomozó összeállításában az origo. A közel tízfős projektcsapaton kívül a tervezéshez több külső tanácsadót is felfogadtak. Dolgozott nekik a Roland Berger tanácsadó cég egyik külföldi tanácsadója, a DLA Piper ügyvédi iroda, egy olasz ügyvéd, aki korábban az Európai Bizottságnál foglalkozott légitársaságokkal, az Easyjet egyik volt vezetője, egy korábbi nemzetközi, de magyar származású lufthansás vezető és Martin Gauss korábbi Malév-vezérigazgató is. A külső tanácsadók díjazását a Hainan és a Demján-csoport fele-fele arányban fizették ki, az államra tudomásunk szerint nem hárultak ilyen költségek.

Egy névtelenséget kérő forrás szerint, aki részleteiben ismerte Demjánék elképzeléseit és tevékenységét, csak Demján cégének 2 millió eurójába, közel 600 millió forintjába került a készülődés, a terv pedig az lett volna, hogy később a költségeket ráterhelik az újonnan alapítandó vállalatra. "Csak az olasz ügyvéd 900 eurós (közel 300 ezer forintos) órabérért ebédelt a csapattal, amikor egyszer két hétig itt volt" – érzékeltette a forrás, hogy mire ment el ennyi pénz. Az óriási összegben az még nincs is benne, amikor Demján különgépével repültek Kínába egy négynapos üzleti körútra.

A tervek szerint december elején írták volna alá az új cégről szóló részvényesi megállapodást a felek, amit egy tavaly nyáron elfogadott üzleti terv támasztott volna alá. Ennek megfelelően írt alá Ven Csia-pao kínai miniszterelnök júniusi budapesti látogatásán a Hainan és a Magyar Tőketársaság egy, a tervekről szóló dokumentumot és egy titoktartási nyilatkozatot is.

Szeptemberben azonban porszem csúszott a gépezetbe, ennek pontos okaira azonban ellentmondó magyarázatokat adnak a történet különböző szereplői. A kormányzati forrás szerint Demján Sándor azzal a javaslattal élt, hogy a kínai fél ne csak a saját kisebbségi tulajdonrészének arányában tegyen be pénzt az új cégbe, hanem az ő tulajdonának is biztosítsa a fedezetét. Egy, a Demján Csoport pénzügyi lehetőségeit ismerő másik forrás azonban tagadta, hogy ilyen javaslata lett volna Demján Sándornak, és hogy ne lett volna pénzük a projektre. "Ha nem tudja miből finanszírozni, Demján bele sem fog a vállalkozásba" – érvelt.

"Demjánnak ezért és a légitársaság tulajdonjogával járó politikai befolyás miatt is érdekes volt a projekt" –magyarázta egy másik forrás, de azt már nem részletezte, hogy ez a befolyás pontosan mit jelenthet. Annyi biztos, hogy a nemzeti légitársaság fontos szereplőjévé válhatott volna a magyar gazdaságnak, és ebben Demjánnak komoly súlya lett volna a magyar állam és a kínai fél mellett. A nagyszabású, a légitársaság mellett egyéb fejlesztésekkel is járó beruházás azonban elúszott, és a több mint hat évtizedes múlttal rendelkező Malév végül minden erőfeszítés ellenére utód nélkül szűnt meg.