Hoffmann Rózsa: tankötelezettség 16 éves korig

Tizenhat éves korig kellene fenntartani a tankötelezettséget Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint. Emellett érvelt Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is egy konferencián.

Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár szerint a tankötelezettséget 16 éves korig kellene fenntartani. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke is a 16 éves korhatár mellett érvelt a PISA 2009 címmel tartott csütörtöki budapesti konferencián, amelyen Pokorni Zoltán (Fidesz), az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának tagja is felszólalt.

"Személyes véleményem, hogy 16 év alá nem szabad levinni a tankötelezettséget" - mondta Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára a konferencián. Pálinkás József hangsúlyozta, hogy ha valaki az általános iskola elvégzése után elmegy dolgozni, "egy vagy két év után még mindig rájöhet", hogy jó lenne valamilyen szakmát elsajátítani.

"Fontos érv mellette, hogy az államnak a gyerekek védelméről is gondoskodnia kell", és 16 év a gyerekkor határa - tette hozzá az államtitkár, hangsúlyozva, hogy a 16 éves tankötelezettség "nem azt jelentené, hogy a 16 évesnél idősebbeknek ki kell kerülniük az oktatási rendszerből, csak azt, hogy nem kötelező bent maradniuk az iskolapadban.

A kormány tervezett strukturális reformjait tartalmazó, március 1-jén bemutatott Széll Kálmán Tervben az olvasható: fel kell kínálni a 15. évüket betöltő fiataloknak, hogy választhassanak, folytatják tanulmányaikat vagy munkába állnak. Ezért a jövő év szeptemberében hatályba lépő közoktatási törvény a tankötelezettség felső határát 15 évre szállítja le.

Hoffmann Rózsa a közoktatás reformjáról szólva elmondta, azt szeretnék, hogy 3 éves kortól legyen kötelező bekapcsolódni az oktatási-nevelési rendszerbe. Hangsúlyozta, hogy a kötelezettséget kellő rugalmassággal kívánják értelmezni. Arról, hogy ez a rendszer mikortól vezethető be, most folynak a számítások, mivel a jelenleginél 30-40 ezerrel több óvodai férőhely szükséges.

A kistelepülési általános iskolákkal kapcsolatban is azt hangsúlyozta, hogy kerülni akarják a kényszert. Ahol igénylik, és a körülményeket meg tudják teremteni, ott működjön alsó tagozat. A felső tagozat esetében "szükség van arra, hogy az osztálylétszámokat racionalizáljuk. Számítani kell olyanfajta összevonásokra, ahol a racionalitás és minőség összhangba hozható a gyerekek érdekeivel" - tette hozzá.

Pokorni Zoltán a pedagógusok életpályamodelljéről elmondta: "2-4 éven belül nem áll rendelkezésre annyi pénz, hogy a meglévő 170 ezer pedagógus számára érzékelhető bérnövekedést tudjunk finanszírozni". Szerinte vagy átalakítják a bérstruktúrát és a pályakezdőkre fókuszálnak, előnyben részesítik a tanítókat, mint Dél-Koreában, Szingapúrban, vagy "kevesebb, de jobban kiválasztott pedagógus a záloga az oktatásnak".

A "PISA 2009" konferencia címét arról a nemzetközi felmérésről kapta, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban háromévente végeznek, a 15 éves iskolások természettudományos, matematikai és szövegértési képességeit mérik. Az országok rangsorában Magyarország a középmezőnybe tartozik, 2009-ben a diákok szövegértésében értek el javulást.

(Forrás: mti.hu)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.