Hoffmann Rózsa, a közoktatásért felelős kereszténydemokrata államtitkár szólalt fel először a plenáris ülés napirend előtti szakaszában. „A középiskolások közösségi munkájának sikere” címmel elmondott beszédében – az önkéntesség világnapjához kapcsolódóan - többek között arra emlékeztetett: 2011-ben törvénybe iktatták, hogy három év múlva csak úgy lehet majd érettségit tenni, ha ötven óra közösségi önkéntes munkát végeznek előtte a középiskolások.

Hoffmann szerint a diákok és szüleik is jól fogadták ezt a kezdeményezést és az érintett diákok fele már „bele is kóstolt” a közösségi munkába. Az államtitkár kiemelte, hogy a kapcsolódó honlapot napi három-négyezer látogató olvassa és több mint négyszázezer letöltést regisztráltak már a portálon. Hoffmann Rózsa szerint azok a fiatalok, akik már kipróbálták a közösségi munkát, mind arról számoltak be, hogy egy új világ nyílt meg előttük és át tudták érezni a másokért végzett munka örömét.

Az államtitkár ezt követően néhány személyes beszámolót olvasott fel a Parlamentben, többek között egy olyan fiatalét, aki egy súlyosan beteg idős férfinek segített önkéntesként. „Nekem tartást adott a szolgálat, talán egy hivatást is kitűzött” - idézte az ismeretlen fiatal beszámolóját az államtitkár.

Hiller István szocialista politikus reagált először az államtitkári felszólalásra. A volt kulturális és oktatási miniszter arról beszélt, hogy az MSZP a köznevelési törvénnyel és annak irányával nem ért egyet. Szerintük ez nem egy korszerű és modern oktatás alapja. Hiller ugyanakkor helyesnek és jó dolognak nevezte az önkéntességet és annak kötelezővé tételét.

Talabér Márta, a Fidesz képviselője is reagált az államtitkári felszólalásra. A politikusnő szerint a Hoffmann Rózsa által hivatkozott adatok is bizonyítják a kezdeményezés sikerét. Talabér képviselő szerint minden várakozást felülmúlt a program, ezt egy kérdőív adataival is igyekezett alátámasztani, amely szerint a fiatalok többsége jó dolognak tartja az önkéntességet.

Dúró Dóra jobbikos képviselő is hozzászólt a témához. A radikális párt politikusa kiemelte: a Jobbik már a kezdetektől fogva támogatta a közösségi munka lehetőségének biztosítását, mondván ez a program egy „értelmes elfoglaltságot” biztosít a fiataloknak, akik ráadásul egyedi tapasztalatokat és élményeket is gyűjthetnek. Dúró hozzátette: érdemes végiggondolni, hogy a kötelező idő letöltése után további motivációt és kedvezményeket is biztosítani kellene az érintetteknek. „Elismerésünket kell kifejeznünk és a diákoknak is köszönetet kell mondanunk” - zárta kommentárját.

Osztolykán Ágnes LMP-s politikus is gratulált az államtitkárnak, hozzátéve: a kötelezővé tétellel eredetileg nem értettek ugyan egyet, de a türelmi idővel ez is vállalható. Az ökopárti politikus kiemelte azt is, hogy közösségi terekre is szükség lenne, amelyek segíthetik ezeket a tevékenységeket, különösképpen vidéken.

Harrach Péter KDNP-s frakcióvezető kommentárjában a társadalmi normákra való nevelés és a közösségépítés fontosságáról beszélt. A kereszténydemokrata képviselő szerint a hivatkozott pozitív intézkedésnek az ápoltak egyértelműen nyertesei, de ugyanígy nyertes maga az intézmény is, amelyben az önkéntesek megkönnyítik a hivatásosok állományát. Harrach összefoglalva azt mondta: a teljes társadalom nyertese az intézkedésnek.

A NAV-botrányban mindenki saras?

„Fidesz-MSZP kartell a NAV-vizsgálat elszabotálásában?” címmel kért és kapott szót napirend előtt a jobbikos Gyöngyösi Márton. A szélsőjobboldali képviselő arról beszélt, hogy a NAV-botrány a rendszerváltozás egyik kortünete, kiemelve, hogy az uniós csatlakozásunkkal az adófelügyelet egy részét is elvesztettük. Gyöngyösi beszélt az adómentességet és kedvezményeket elnyerő oligarchákról és multicégekről is, de kihangsúlyozta még, hogy szerinte a NAV-botrány nem csupán büntetőjogi kategória, hanem politikai botrány is.

A Jobbik képviselője ezután arról beszélt, hogy a politikai pártok miként álltak az ügy kivizsgálásához. Rámutatott, hogy az MSZP csak a Jobbik távol tartása mellett támogatja a vizsgálatot, a Fidesz pedig politikai okokból szabotálja a bizottság felállítását. Gyöngyösi Márton hangsúlyozta, hogy a Fidesz azzal utasította el a kezdeményezést, hogy ügyészségi eljárás van folyamatban, ez azonban a Portik-Laborcz-ügy kivizsgálásakor nem zavarta őket.

Szathmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkár válaszában nyugalomra intett mindenkit, mondván két nyomozás is folyamatban van és ennek köszönhetően remélhetőleg kiderül majd, hogy ki nem mond igazat. Szathmáry hozzátette: ami eddig nyilvánosságra került, azok egyelőre csak puszta vádaskodások, nincsenek ugyanis konkrét adatok és információk. Ez a folyamat pedig az államtitkár szerint csak árt a NAV működésének, mert megingathatja a belé vetett közbizalmat.

Szathmáry elmondta még, hogy az érintett miniszter vizsgálatot rendelt el a NAV-nál az ügyhöz kapcsolódóan, a sajtóinformációk alapján felmerülő esetben viszont visszaéléseket nem találtak.

Az államtitkár Horváth András volt NAV-dolgozóval kapcsolatban azt mondta: a kiemelt adózókat soha nem ellenőrizte és a kiemelt adózókkal foglalkozó ügyosztályon soha nem dolgozott, ezekre az ügyekre rálátása nem volt. Ezért, az államtitkár szerint – különösen úgy,  hogy az illető NAV-dolgozó állítólag politikai pályára készül – nem kell feltétlenül komolyan venni.

Schiffertől mindenki megkapja a magáét

Schiffer András, az LMP társelnöke „a régi elit reszketni méltóztatott” címmel szólalt fel napirend előtt. Az ökopárti frakcióvezető a NAV-ot érintő botrányról és az adóellenőrzési szervezet visszásságairól beszélt. „A csalásokhoz butítják hozzá a szervezeti kereteket” - fogalmazott Schiffer, kritizálva a NAV felépítését és működését. A politikus a „magyar Snowden”-nek nevezte Horváth Andrást (aki pár percig jelen volt a Parlament karzatán), majd előbb a szocialistákat ostorozta, amiért nem akarták aláírni a jobbikosokkal együtt a vizsgálóbizottság felállítását, majd az Együtt-PM-et is kritizálta, amiért Bajnai Gordon egyik tanácsadója az a Szikora János, aki korábban az APEH egyik vezetője volt.

Schiffer a DK-nak is bevitt egy ütést, mondván Brüsszelhez rohannak az ügyben, holott a kérdést inkább itthon kellene rendezni. Az LMP frakcióvezetője ismét a NAV-botrány teljes és érdemi kivizsgálását szorgalmazta. „Hol van a Fidesz? Itt az idő, hogy kiszabadítsuk Magyarországot az oligarchák fogságából!” - zárta felszólalását Schiffer András.

Szathmáry Kristóf reagált erre is, hangsúlyozva: ha az LMP, vagy a hozzájuk „csatlakozó” egykori NAV-dolgozónak vannak konkrét információi, akkor hozzák azokat nyilvánosságra. A nemzetgazdasági államtitkár ezután megismételte, hogy a NAV folyamatosan ellenőrzi a kiemelt adózókat, ráadásul arányaiban minden egyes alanyra több mint két ellenőrzés jut. Szathmáry azt is hangsúlyozta, hogy mind a NAV, mind pedig a kormány folyamatosan igyekszik becsukni a felmerülő kiskapukat.

Nemzetbiztonsági bizottság előtt beszélhessen Horváth!

„Derüljön ki az igazság!” - ezt a címet adta napirend előtti felszólalásának az első decemberi plenáris ülésen Mesterházy Attila. Az MSZP elnöke szintén a NAV-botrányról beszélt az Országgyűlésben. A politikus szerint a felmerülő összegek (összességében körülbelül 1700 milliárd forint) már az állam működésével kapcsolatos problémákat is felvet; az adók beszedését illetően szerinte rendszerszerű, ráadásul ciklusokon átívelő probléma látszódik. Mesterházy szerint nem lehet elszigetelt, egyszerű esetként kezelni a felmerülő kérdéseket.

„Ez kormányzati felelősség” - fogalmazott az MSZP elnöke, rámutatva: a kétharmados többséggel minden eszköz a kormány rendelkezésére áll a felmerülő adórendszeri probléma kezelésére. Mesterházy Attila szerint a közbizalmat mindenképpen megingathatja egy ilyen botrány, ezért a vizsgálat, az arról szóló tárgyalás és a megoldás kidolgozása is a teljes nyilvánosság bevonásával kell, hogy történjen.

Az MSZP elnöke szerint indokolatlan „sértett NAV-dolgozóként” bemutatni Horváth Andrást, hiszen már akkor „körbeturnézta” a fideszes képviselőket a felmerülő problémákkal, amikor még a NAV-nál dolgozott. Ráadásul politikai pályáról is indokolatlan beszélni vele kapcsolatban, hiszen korábban fideszes önkormányzati képviselő volt. Mesterházy azt kérte, hogy nyissák fel Horváth „zöld dossziéját” és hívják össze a nemzetbiztonsági bizottságot, amelynek zárt ülésén minden kártyát kiteríthet a volt adóhatósági szakember.

Szathmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkár reagált erre is. Ismét azt mondta: a kormány egyik első és legfontosabb lépése az adóhatóság és a VPOP összevonása volt, amely éppen a hatékonyságot növelte. Az államtitkár azt is kiemelte: az Európai Unió valóban vizsgálta és kimutatta az áfavisszaéléseket az európai országokban, de a szomszédos régiókban sokkal rosszabb adatokat mutattak ki, mint Magyarországon. Szathmáry Kristóf a vizsgálóbizottság létrehozásával kapcsolatban arra hivatkozott: épp Mesterházy Attila aláírásával került benyújtásra egy olyan módosító-indítvány korábban, amely tiltotta volna hasonló testületek létrehozását folyamatban lévő büntetőügyekben.

Egy páholyban sem tűrik meg jelenlétét

Horváth András egykori NAV-dolgozó, a NAV-botrány kirobbantója jelenleg az LMP szakértői páholyából figyeli a parlamenti eseményeket; a parlamenti rendészek eddig mindegyik páholyból elküldték, nem engedték neki, hogy figyelje a parlamenti patkóban történteket. Mire ezt leírtuk, már az LMP páholyából is elzavarták.

A KDNP másodszor is nagyon elégedett

Szászfalvi László kereszténydemokrata képviselő volt az utolsó előtti felszólaló. „Egészséges egészségügy - erős Magyarország” címmel többek között arról beszélt, hogy az Orbán-kormány egy „kivéreztetett” egészségügyet vett át a „liberális anarchistáktól”. A KDNP-s politikus szerint 2010-ben az volt a kormány feladata, hogy eltakarítsa a romokat és egy működőképes ellátórendszert hozzon létre; ezt az elmúlt három és fél évben nagy erőfeszítésekkel a kabinet szerinte meg is tette, az eredmények a képviselő szerint kézzelfoghatók. Ez utóbbiak közé sorolta az egészségügyi dolgozók béremelését, az intézmények konszolidációját, a rezidensek ösztöndíját, az új mentőautókat és mentőállomások felújítását.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár köszönte a dicséretet, megerősítve: valóban sokat dolgoztak azért, hogy az egészségügy helyzete jobb legyen. Az államtitkár szerint olyan rendszert vettek át az előző kormánytól, amely éppen hogy csak nem dőlt össze. Szócska úgy vélte: minden nehézsége ellenére a magyar egészségügy működik és fejlődni is tud. Azt is kiemelte, hogy a kivándorlások számra is egyre csökken a szférában, ami szintén a megtett intézkedések eredményességét mutatja.

Rogán megmondja, miről kéne beszélni

Szokás szerint Rogán Antal fideszes frakcióvezető zárta a napirend előtti blokkot. „Közös ügyeink” címmel a kormánypárti politikus többek között arról beszélt, hogy Gyöngyösi Márton (Jobbik) korábban listázni akarta a zsidó származású képviselőket, amely ellen akkor közösen léptek fel a politikai erők. Rogán szerint a Fidesz azóta is tartja magát ahhoz, hogy sem listázni, sem közös listán szerepelni nem akar a jobbikosokkal. Ugyanakkor a frakcióvezető szerint ez az elv másoknál már enyhülni látszik: míg a Jobbik próbálja kihozni a politikai karanténból Gyöngyösi Mártont, addig az LMP „lasszóval” próbál képviselőket fogni.

Rogán kifogásolta, hogy a multik és a bankok megadóztatásakor és más, hasonló kérdésekben az ellenzéki politikusok már nem voltak ennyire aktívak, elkötelezettek és tettre készek. A fideszes politikus szerint a T. Házban olyan kérdésekről kell beszélni, amelyek valóban érintik a választókat, így például arról, hogy a mai naptól lehet regisztrálni az ingyenes készpénz-felvétel igénybevételéhez. Ez, Rogán szerint a fogyasztói jog egyik legfontosabbika és a pénzügyi rezsicsökkentés egy jelentős lépése.

Szathmáry Kristóf erre is reagálni kívánt a kormány részéről. A nemzetgazdasági államtitkár szerint a kabinet felelőssége, hogy „ne üljön fel és ne kösse le az erőit az ellenzékiek és politikába vágyók hisztériakeltésének, ügygenerálásának”, hanem inkább a választókat valóban foglalkoztató és érintő kérdésekkel foglalkozzon. Az államtitkár szerint is ez utóbbiba tartozik az ingyenes készpénz-felvétel joga, amely a pénzügyi rezsicsökkentés egyik első és fontos lépése. Szathmáry szerint a kormány továbbra is kitart a magyar társadalom terheinek csökkentése mellett.

Horváth András, országgyűlés