Az államtitkár úgy fogalmazott: egyáltalán nem biztos abban, hogy bármilyen integráció lesz a felsőoktatásban, de ha ez megtörténne, akkor az szerinte nem jelentené feltétlenül az önállóságukat elvesztő intézmények bezárását.

Hoffmann Rózsa szükségtelennek nevezte azon karok további támogatását, amelyeken kevés a hallgató, illetve munkaerő-piaci problémákkal küzdenek, de arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami segítségtől esetleg eleső egyetemek vagy főiskolák magánintézményként folytathatják működésüket.

A Corvinus egyetem állami támogatásának esetleges megszüntetésére vonatkozó kérdésre reagálva azt mondta:  az "nagyon messze van attól, hogy javaslat legyen", erre a kérdésre csak egy-két hónapon belül születhet meg a válasz. Hangsúlyozta: a rektorokkal korábban megkezdett konzultációt folytatva csütörtökön négy intézmény vezetőjével tanácskozik arról, hogyan lehet "a legkisebb fájdalommal" elvégezni a szükséges racionalizálást.

A kutatóegyetemek rektorai szerint az ország hosszabb távú jövőjét szolgáló új felsőoktatási törvény koncepciója több vonatkozásban is a Széll Kálmán Terv rövid távú törekvéseinek kíván megfelelni, így a forráskivonásnak alárendelten ír elő strukturális átalakításokat.

Meggyőződésük, hogy a hatékonyság növelése megköveteli az intézményi szerkezet átalakítását, ez azonban csak akkor hozhat tartós eredményt, ha abban a gazdasági megfontolások és szakmai szempontok egyenlő súlyt kapnak. Az MTI-hez eljuttatott közös, csütörtöki keltezésű állásfoglalást Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Fábián István, a Debreceni Egyetem, Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem és Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora írta alá.

Álláspontjuk szerint az új felsőoktatási törvény csak akkor képes az ország érdekeit tartósan szolgálni, ha garantálja a felsőoktatás meglévő értékeinek - beleértve a magas színvonalon biztosított térítéses képzéseket is - megőrzéséhez szükséges feltételeket. Fontosnak tartják, hogy a felsőoktatás rendszere legyen minőségközpontú és kiszámítható, a finanszírozás pedig minden szereplő számára átlátható. A rektorok szerint ugyanakkor nem meggyőző a kormány elkötelezettsége az ország kutatóegyetemei mellett sem, pedig ezeken az intézményeken múlik a hazai K+F+I jövője.

Kitértek arra is, hogy a felsőoktatás finanszírozásának GDP-hez viszonyítottan egyre csökkenő mértéke hosszabb távon Magyarország nemzetközi versenyképességének jelentős visszaeséséhez vezet. Az államilag finanszírozott hallgatói létszám tervezett erőteljes csökkentése veszélyezteti a diplomás munkavállalók szükséges arányának elérését és az ezzel kapcsolatos eu-s vállalásaink teljesítését - fejtették ki.

Az átalakítások miatt szerdán fórumot tartottak a Budapesti Corvinus Egyetemen, amely nem szerepelt az egyeztetésre meghívott intézmények között. Mészáros Tamás rektor az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy az intézményt nem keresték meg, konzultációt velük nem folytattak. Azt feltételezik, hogy a felsőoktatási törvény készítési folyamata során felvetődő sok-sok ötlet egyikéről van szó. Hangsúlyozta: a Budapesti Corvinus Egyetem népszerűsége, eredményei, nemzetközi elfogadottsága inkább fejlesztendő, mint eltörlendő érték.