Földi Imre / Népszabadság

Úgy gondoljuk, hogy ezen a napon, amikor az Élet menetét tartják Budapesten, megújult erővel kell tiltakoznunk a Szabadság térre tervezett botrányos emlékmű ellen is – hangsúlyozta az Eleven emlékmű csoport, amely vasárnap kora délutánra hirdetett demonstrációt. A téren beszédet mondott Sándor Erzsi újságíró és Schönberger Ádám, a Sirály volt vezetője. Dés László is fellépett.

Molnár Péter káromkodásoktól tarkított slam-poetry produkcióval próbálkozott: fellépése erősen kilógott a sorból.

A szervezők előzetesen azt kérték, mindenki hozzon magával a Szabadság térre egy-egy követ, mécsest, személyes emléktárgyat, és tegye azt a már ott lévő sok száz élő jel közé. A felhívásnak több százan tettek eleget.

A megemlékezés után a résztvevők az Erzsébet híd pesti hídfőjéhez indultak, hogy csatlakozzanak az Élet menetéhez, amelynek szervezői szintén tiltakoznak a kormány sasos-arkangyalos megszállási emlékműve ellen. Erre utal az Élet menete egyik jelmondata: „A történelem nem írható át!”.

Vasárnap befejeződtek a hasonló elnevezésű Menetelés az életért csaknem egyhetes magyarországi programjai. A német kezdeményezés célja, hogy az elkövetők leszármazottai szembenézzenek családtagjaik sötét múltjával. Húsz országból érkeztek hozzánk, hogy az 1944-es halálmenetek útvonalán gyalogolva és más rendezvények révén megkövessék a népirtás túlélőit.

A Menetelés az életért Sopronból indult, majd számos vidéki település után ért a fővárosba. Szombaton például megemlékezést tartottak az óbudai téglagyárnál, majd a városmajori Jézus szíve templomtól több százan zászlókkal vonultak a Duna-parti „cipőkhöz”, onnan pedig az Országházhoz.

Bár az előzetesen kiadott programban nem szerepelt, a Parlament oldalánál felállított színpadon beszédet mondott Konrád György író is. Ebben az épületben hozták egymás után azokat a törvényeket, amelyek a zsidók életét lehetetlenné tették – hívta fel a külföldiek figyelmét.

Az író felidézte gyerekkorának traumatikus élményeit: véletlenek sorozatának köszönhetően élte túl a vészkorszakot, miközben több rokonát, osztálytársai és barátai nagy részét meggyilkolták a haláltáborokban.

Azért vagyunk itt, mert hisszük, hogy Isten szereti Magyarországot – ezt már a kezdeményezést elindító Jobst Bittner, a tübingeni T.O.S. német keresztény közösség vezető lelkésze mondta. A németek 1944-ben megszállták Magyarországot, felelőssé váltak a magyar zsidók százezreinek elpusztításban is – folytatta. A németek mindent elkövetnek, hogy szembenézzenek múltjukkal, és másokat, a magyarokat is erre szeretnék bátorítani.

Jobst Bittner szerint csak akkor fektethetjük le a jövő alapjait, ha kimondjuk az igazságot a múltról, és csak akkor tudunk jeleket állítani, ha feldolgozzuk családaink történetét. Kijelentette: Magyarországon és Európa országaiban ismét támad az antiszemitizmus és a rasszizmus. A lelkész úgy érzi, a németek feladata egészen addig nem ér véget, amíg akad akár csak egy olyan ország, ahol a zsidó embereknek félniük kell.