2012-re uralkodóvá vált az a jelenség, hogy az állami hirdetők a kormánnyal „nem túl kritikus” médiumoknál hirdetnek – bizonyítékául annak: politikai szempontok érvényesülnek az állami reklámköltésben. Ezek a legfontosabb megállapításai a Mérték Médiaelemző Műhely (MÉM) napokban publikált tanulmányának. Az Urbán Ágnes által készített jelentésben a 2008–2012 közötti időszak reklámköltéseit hasonlították össze; az eredmény szerint piaci súlyához mérten szembeötlően magasan preferálták az állami reklámozók a jobboldali médiabirodalmat. Az adatok azt mutatják, hogy miközben a teljes reklámtortán belül alig néhány százalék az állami költés aránya, egy-egy kitüntetett médium bevételeiben így is jelentős az állam részesedése.

A napilapok piacán jelentősen átalakultak az erőviszonyok 2008 és 2012 között. Hat évvel ezelőtt a teljes állami költés listaáron ötmilliárd forint volt, ebből összesen 29 lapnak jutott. Az első három helyen akkor a Metropol (az ingyenes újság ekkor még külföldi tulajdonban volt), a Népszabadság és a Magyar Nemzet szerepelt. A helyzet alaposan megváltozott 2012-re. Listaáron ekkor már csak 3,9 milliárd forint volt a napilappiacon az állami reklámköltés, amelynek közel fele a Metropolhoz került (ekkor már a Fidesz gazdasági holdudvarához sorolható befektető, Fonyó Károly tulajdonában volt a lap), de a második Magyar Nemzet (22,3 százalék) is kimagasló arányban részesült az állami költésből. A harmadik helyezett pedig a Magyar Hírlap (5,5 százalék) lett. A folyóiratok piacán 2008-ban még a HVG volt a vezető 8,5 százalékos részesedéssel az állami költésekből, 2012-ben már a Heti Választ preferálták, az állami reklámok 21 százaléka hozzájuk ment.

A rádiós piacon különösen erős volt az átrendeződés, 2008-ban az állami reklámbevétel közel kétharmadát a Sláger (31 százalék), a Danubius (27) és a Kossuth rádió (10) vitte el. 2012-re egyetlen szereplő, a jelenleg Simicska Lajos többségi tulajdonában lévő Class FM gyakorlatilag letarolta a piacot, megszerezve az állami reklámköltés 57,7 százalékát. Különösen feltűnő, hogy a másik országos kereskedelmi adó, a baloldali hátterű Neo FM gyakorlatilag nem jutott állami hirdetéshez (0,3 százalék), ettől talán nem független, hogy az adó nem tudta teljesíteni a hatóság felé a fizetési kötelezettségeit, így 2012 telén befejezte működését.

A kutatásból kiderül, hogy a tévés piacon is komoly átrendeződés ment végbe, az RTL Klub részesedése ugyanis a 2008-as 42 százalékról (4,8 milliárd forintról) tavalyelőttre 18 százalék, illetve egymilliárd forint alá zuhant, miközben a TV2 (közismerten fideszes kötődésű új felső vezetővel) 27-ről 50 százalékra növelte részesedését az állami reklámokból. A két csatorna együtt nagyjából ugyanakkora részesedést szerzett az állami reklámköltésből, mint négy évvel korábban, de az egymás közötti arányok látványosan felborultak a TV2 javára.

Talán a legbeszédesebbek a közterületi piac számai: 2012-ben a Publimonthoz és az Euro AWK-hoz (a két Fidesz-közeli médiakonglomerátumhoz) ment az állami reklámok több mint 80 százaléka, vagyis itt érvényesült leginkább az állam piactorzító hatása.