Hiller szerint a kényszernyugdíjazás merénylet az oktatás ellen

Hiller István MSZP kormány oktatásügy

Az MSZP szerint válságos helyzetbe jutott a felsőoktatás, amelyet már ma is működési zavarok sújtanak a kormány forráskivonásai, a professzorok kényszernyugdíjazása, valamint az elmúlt években elmaradt szakmai egyeztetések miatt.

Hiller István szocialista országgyűlési képviselő, az ellenzéki párt humánpolitikai kabinetjének vezetője hétfőn tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, megbukott a kormány önfenntartó felsőoktatásról szóló "ostoba terve", abból csak a forráskivonás valósult meg. Azt mondta, 2010 óta összesen több mint hatvanmilliárd forintot vontak ki a felsőoktatásból, megoldhatatlan feladat elé állítva az egyetemeket és főiskolákat, amelyeken emiatt egyértelműen gyors és jelentős színvonalcsökkenésre lehet számítani. 

Az ellenzéki politikus az oktatás és kutatás ellen elkövetett merényletnek nevezte a kabinet kényszernyugdíjazásról szóló rendelkezését. Hiller István szerint ugyanis az teljesen életidegen az ágazattól. Példaként említette, hogy míg egy focista húsz-harminc évesen, addig egy egyetem professzor éppen hatvan éves kora fölött képes a legjobb oktatói, kutatói tevékenységre. Az MSZP ezért ismét felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul vonja vissza a kényszernyugdíjazásról szóló döntését - hangsúlyozta a volt oktatási miniszter. 

Hiller István tájékoztatóján üdvözölte ugyan a felsőoktatási kerekasztal újraalakítását, ám azt is hangsúlyozta, hogy a Fidesz-kabinet azzal csak a három évvel ezelőtti kiinduló helyzetéhez tért vissza, amikor ugyanők felszámolták ezt az egyeztető fórumot. 

A szocialista képviselő a fentieken túl a hallgatói szerződéseket is élesen bírálta. A hallgatók röghöz kötése a kormány eredeti szándékával ellentétesen hat, vagyis még több fiatal hagyja majd el az országot - vetítette előre Hiller István, aki szerint 2010 óta már eddig is több fiatal távozott külföldre, mint 1956-ban.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.