A kilencvenes években dinamikus polgári fejlődés kezdődött az országban, ám ez a lendület a második évezred elején megtört, majd 2010 után szinte leállt. Az újra hatalomra kerülő Fidesz ugyanis elfordult az autonóm polgárságtól. Pedig az első Orbán-kormány idején a politikai közbeszédben a leggyakrabban használt fogalom a „polgár” volt, de helyére „az emberek” léptek – nyilatkozta a 168 Órának a hetvenedik születésnapját ünneplő Kolosi Tamás szociológus, a Tárki alapítója.

Állítja, a polgár szónak akkor még tartalmi jelentősége volt. Kolosi szerint komolyan gondolták, de azóta a kormányzópárt programot váltott. Úgy gondolja, a Fidesz vezérkara, mindenekelőtt Orbán Viktor kiábrándult a hatalomtól független polgárságból.

Ma már nincs szüksége anyagilag önálló, szellemében is szuverén emberekre – fogalmazott –, ezért 2010 óta alapvetően a klientúra kiépítésén dolgoznak. Az elitcsere jegyében pedig a régi helyett valójában nem új elit létrehozásán, hanem a hatalomtól függő kliensek hálózatának építésén fáradoznak.

Első kormányzása félidejében döbbent rá Orbán, hogy Magyarországon hiányzik a hatalom stabilitását biztosító társadalmi és politikai közép, a társadalom tehát valójában ketté van osztva – véli Kolosi. Lényegében emiatt kezdte meg az árokásást, és erről másokkal együtt hiába próbálta lebeszélni. Viszont az akkori szocialista pártvezetés is elfogadta a kihívást – tette hozzá –, s hatalomra kerülve tovább mélyítették a társadalomban addig meglévő szakadékokat, tehát az árkot két oldalról ásták.

Arra a kérdésre, lehet-e nálunk sikert elérni a parlamentet kiiktató rendeleti kormányzással, Kolosi leszögezte: ez ügyben nagyon szkeptikus, mert úgy gondolja, hogy a magyar társadalom a demokráciától idegen, diktatórikus elemeket nehezen tűri, s egy idő után nem bizonyulnak majd elég hatékonynak a kormányzati intézkedések.

Kolosi az unióban nem jósol hosszú jövőt egy autoriter kormánynak, mert ezek megbuktak már Szlovákiában, Lengyelországban is, s ez következhet majd be nálunk is. A politikai váltógazdaság intézményi feltételei sérültek ugyan – fogalmazott –, de alapvetően nem rombolták azokat szét. Figyelmeztetett ugyanakkor: az már elfordult az európai országokban, hogy valaki háromszor nyert választást, de negyedszerre neki is át kellett adni a hatalmat.

Nem ért egyet Kolosi azokkal, akik azt állítják, hogy a kormány ki akarna lépni az unióból. Szerinte a kormányfő nem az EU, hanem a brüsszeli bürokrácia ellen hadakozik. Alkatilag harcos típus – magyarázta –, így mindig talál majd magának aktuális ellenséget, s emiatt a kormánya alapvetően háborúra rendezkedik be.

Hadat visel a miniszterelnök az elmúlt nyolc évvel, a régi káderekkel és a menekültekkel szemben is. Nagy bajnak látja Kolosi, hogy emiatt már a véleményformálók és a széles tömegek is harci lázban égnek. De mégsem jósol polgárháborút, mert a felek elunják a harcot: a kormányzat sutba dobta ugyan a polgári értékeket, de a társadalom ki fog józanodni.

Kolosi hetvenedik születésnapjára különben mintegy harminc véleményformáló értelmiségi – közöttük Stumpf István és Tölgyessy Péter – elemzése jelent meg A magyar polgár című kötetben. Ezt ajándék gyanánt nyújtották át az ünnepeltnek.

A 168 Óra írása szerint hatalom- és pénzéhséggel, valamint a társadalmi feszültségek kiélezésével szembesítette a Fidesz alapítóit, köztük Orbán Viktor kormányfőt a párt vezetőinek első mentora, Stumpf István. Ugyancsak élesen bírálja a Fidesz vezette kormányt a párt korábbi képviselője, Tölgyessy Péter is, aki szerint Orbán zsákutcába viszi az országot, mert rendszere szembemegy a joguralom rendjével, ideológiája pedig lassan a marxista szemináriumok világához közelít.