Ettől kezdve – állítja forrásunk – minden esetben a vélelmezett bűnelkövetőkre kellene bízni, hogy a saját ügyükben nyomozzanak, és ha megállapítják a vétkességüket, akkor tegyenek javaslatot az ügyészségnek a vádindítvány benyújtására.

Vida Ildikó azt is kijelentette, hogy megindítja a „ránk szórt rágalmak miatt a szükséges polgári és büntetőeljárásokat". Valki László nemzetközi jogász viszont leszögezte: André Goodfriend, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője a kitiltási ügy kapcsán nem nevezett meg egyetlen személyt sem, s nem célzott semmilyen konkrét bűncselekményre, tehát nem követhette el a rágalmazás vétségét.

A diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi bécsi egyezmény értelmében a diplomata egyébként is sérthetetlen – tette hozzá. Az Egyesült Államok ugyancsak szuverén jogalany, így szokásjogilag immunitást élvez, ezért Valki szerint legfeljebb az általa kötött kereskedelmi és más magánjogi ügyletek tekintetében vonható perbe.

A nemzetközi jogász emellett jelezte: Goodfriend és az amerikai külügy irányítói maguk dönthetik el, hogy az ügyvivő eleget tesz-e egy magyar parlamenti bizottság „meghívásának". A megjelenésre diplomáciai mentessége miatt ő semmilyen formában nem kötelezhető.

Hack Péter büntetőjogász szerint rendkívüli, az utóbbi évtizedekben példátlan súlyú ügyről van szó. Az amerikai kormány által az adóhatóság vezetőjével szemben elrendelt beutazási tilalom ugyanis szerinte alkalmas arra, hogy megingassa a közbizalmat egy igen fontos intézménnyel szemben.

Hack emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a jobboldali narratíva szerint kérdéses, az Egyesült Államok milyen alapon tagadhatja meg külföldi állampolgárok beutazását. Ezzel kapcsolatban jelezte, hogy a beutazási tilalom elrendelését a magyar jogszabályok szintén lehetővé teszik, és a döntés ellen jogorvoslatnak sincs helye. Valki ugyanezt állítja: minden államnak joga van arra, hogy meghatározza, kit enged be a saját területére.

Hiába fenyeget jogi lépésekkel Vida Ildikó, mert nincs abban a helyzetben, hogy bárkitől elégtételt követelhessen – kommentálta az ügyet Magyar Gábor ügyvéd. Az előbb csak kiszivárogtatott, majd nevek nélkül hivatalosan is megerősített, s nyilvánvalóan a magyar kormány számára figyelmeztetésül szánt washingtoni döntés szerinte olyan helyzetet teremtett, amelyből nem lehet jól kijönni. Erre hibás válasz polgári és büntetőjogi eljárás megindításával fenyegetőzni – állítja –, mert nem létező jogsértés esetén nehéz gyanúsítottat vagy alperest találni.

Különben Magyar is kiemelte: ha Vida a kitiltásról valóban tájékoztatott egy meg nem nevezett illetékest, a kormány tagjai egyértelműen hazudtak, mert eddig tagadták, hogy tudtak az ügyről. Az ügyvéd úgy gondolja, a Miniszterelnökségen is felismerhették, hogy ezzel tarthatatlan helyzetbe lavírozták magukat, és vélhetően emiatt szóltak a NAV-elnöknek, hogy nem érdemes tovább bujkálnia.

Kijelentette ugyanakkor, hogy az USA belső joga szerint az Egyesült Államok érdekeit sértő korrupciós cselekmény esetén a világon mindenütt eljárhatnak, és tulajdonképpen örülni kell annak, hogy talán nem áll annyi bizonyíték a rendelkezésükre, amelynek alapján nemzetközi elfogatóparancsot adhattak volna ki.