Székely László alapjogi biztos tavaly december elején fordult az AB-hez az uniós kvótarendszer, a menekültek tömeges áthelyezésének lehetősége miatt. Indítványában egyebek mellett azt vetette fel, hogy köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából – egyéni vizsgálat nélkül – áthelyezést lehetővé tenni, ha erre nem adott át hatáskört az uniónak, és ez az intézkedés emberi jogi tartalmában erőteljesen aggályos.

Az AB keddi teljes ülésén folytatja az Országgyűlés által május 10-én elrendelt, uniós kvótarendszerrel kapcsolatos népszavazást érintő két ügy tárgyalását. Mindkét ügyet június 7-ei teljes ülésén kezdte el tárgyalni az AB.

Az egyik ügy a népszavazását elrendelő parlamenti határozat alaptörvény-ellenességének vizsgálata, amelyhez három indítványt egyesítettek. A testület ebben az ügyben főként azt vizsgálhatja, hogy a parlamenti eljárás megfelelt-e az alkotmányos szabályoknak, illetve törvényes volt-e. A három indítványozóból kettő magánszemély, a harmadik pedig Szanyi Tibor szocialista európai parlamenti képviselő.

Az egyik indítvány szerint a határozat meghozatalára az Országgyűlésnek nem volt hatásköre, mivel a népszavazási kérdés az unió közös politikájára vonatkozik. Továbbá szerinte nemcsak a törvényalkotási bizottságában, hanem az európai ügyek bizottságában is le kellett volna folytatni a vitát a javaslatról.

A másik magánszemély egyebek mellett hivatkozott az Európai Bizottság (EB) május 4-ei – a közös európai menekültügyi rendszer reformjára irányuló – előterjesztésére, amely szerint akár 100 milliárdos költséggel is járhat Magyarország számára, ha kimarad a migránsok áthelyezésére vonatkozó uniós mechanizmusból. Az indítványozó szerint az Országgyűlés figyelmen kívül hagyta az alaptörvény egyik rendelkezését is, amikor nem mérlegelte a népszavazással és az EB-előterjesztéssel összefüggő lehetséges költségvetési kihatásokat.

Szanyi Tibor szintén hivatkozott az EB május 4-ei döntésére, továbbá felvetette, hogy a parlamenti határozat megszületéséhez vezető eljárás alaptörvény-ellenes és házszabálysértő.

A másik ügy, amelynek tárgyalását kedden folytatja a testület, Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnökének alkotmányjogi panasza. A politikus a Kúria május 3-án közzétett döntését támadta meg, amely szerint lehet népszavazást tartani a kormány által megfogalmazott kérdésről. 

A kormány népszavazási kérdése úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Fodor Gábor a kúriai döntést támadó indítványában elsősorban arra hivatkozik, hogy a kormány kérdése nem parlamenti, hanem uniós hatáskörbe tartozik, ezért nem lehet róla népszavazást tartani. (Ezzel a problémával foglalkozott a Kúria a május 3-ai határozatában, és úgy döntött, hogy a parlament hatáskörébe tartozik a kormány által megfogalmazott kérdés.)

Az MLP elnökének indítványa felvetette azt is, hogy a Kúria határozata sérti az indítványozónak azt az alaptörvényben biztosított jogát, hogy az alapvető jogokat biztosító államban éljen, továbbá „a népszavazás elrendelésével – sikerétől függetlenül is – kétségessé válhat Magyarország európai uniós tagsága”. Az indítvány szerint ugyanis ha a népszavazás eredményes és érvényes lesz, és a nemek győznek, akkor az uniós szabályozással ellentétes helyzet alakulhat ki, ami kétségessé teheti Magyarország uniós tagságát.