E szerint jövőre egy százalékkal csökken a magyar gazdaság teljesítménye – ismertette az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén Veres János pénzügyminiszter. Mint mondta, a képviselők ma kapják meg a javaslatot, a költségvetési bizottság vasárnap tárgyalja, és a tervek szerint az általános vita hétfőn kezdődik el.

A legújabb költségvetési változat szerint jövőre a GDP összege 27690 milliárd forint lesz, ami 800 milliárd forinttal kevesebb, mint amit a korábbi 1,2 százalékos növekedéshez számoltak. Az infláció 4,5 százalék körül várható, szemben a korábbi 3,9 százalékkal. Az új makrogazdasági pályán a háztartások fogyasztása 3,1 százalékkal, a reálbérek 2,7 százalékkal csökkennek, a beruházásoknál 0,9 százalékos visszaesés várható, miközben az export 3,9 százalékkal, import pedig 2,4 százalékkal növekszik. Az államháztartás hiánya 400 milliárd forinttal mérséklődik, így a GDP 2,6 százalékát teszi majd ki.

Mint azt Veres János mondta, a vázolt költségvetés azt jelenti, hogy a kormány felkészül arra a legrosszabb eshetőségre, hogy jövőre nem lesz gazdasági növekedés. Azt akarják, hogy ilyen helyzetben se induljon növekedésnek a költségvetés hiánya. Hozzátette, ugyan jövő héten aláírják az IMF megállapodást, ám a pénzből egyetlen eurót sem akarnak felhasználni. A szándék csupán annyi vele, hogy ismét bizalmat ébresszen Magyarország iránt.

2009-ben 30 milliárd eurónyi, külfölddel szembeni kötelezettséget kell törleszteni, amiből 3 milliárd eurónyi érinti a költségvetést, a többi 27 milliárd bankok, vállalkozások és magánszemélyek terhe. Az IMF-hitel arra is jó lesz, hogy az érintetteknek ne kelljen túl drágán – magas euró- vagy dollárárfolyamon – visszafizetniük a tartozást. Itt említette meg, hogy két héten a parlament elé terjesztik azt a javaslatot, amely a pénzügyi szektort érintő segítségnyújtásról szól.

Veres János elmondta, jövőre a foglalkoztatás kis csökkenéssel számol, aminek feltétele, hogy sikerüljön keresztülvinni a köztisztviselők bérével, illetve a 13. havi nyugdíjakkal kapcsolatos változtatásokat. Előbbi megszűnne, utóbbit csak a 62 év felettiek, illetve a speciális ellátásban részesülők kapnák.

Az OÉT munkavállalói oldala szerint alkotmányos aggályokat vet fel a kormány nyugdíjakkal kapcsolatos terve, egyébként pedig a szakszervezetek nehezményezték, hogy a kormány megint kész helyzet elé állítja őket. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a válság kialakulásáért a hazai pénzintézetek is felelősek, ezért a kezelésének fontos része, hogy szigorodjanak a bankok működési feltételei. Felvetette: a magyar bankok addig ne kapjanak állami támogatást a 20 milliárd eurós pénzügyi csomagból, amíg nem növelik működésük átláthatóságát és biztonságát.

Veres János pénzügyminiszter erre azt válaszolta, hogy Magyarország áldozata a gazdasági világválságnak, nem előidézője. A magyar bankok sem tartoznak az elkövetők közé. Ráadásul a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) már megvizsgálta a hazai pénzintézeteket, és arra jutott, elenyésző az intézmények olyan külföldi kintlévősége, amelyet közvetlenül érint a pénzügyi válság. Ennek ellenére a kormány több hónapja egyeztet a bankokkal, melyek során fogyasztóvédelmi intézkedéseket bevezetését javasolja, például azt, hogy csökkenjen a számlavezetés költsége.

Pataki Péter, az MSZOSZ elnöke, Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára, Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és Borsik János, az Autonom Szakszervezetek elnöke a tanácskozáson