Nagy nemzetközi sikernek nevezte Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján, hogy az Európai Parlament petíciós bizottsága foglalkozik a beadványával. Abban a szlovák állampolgársági törvény azon rendelkezését kifogásolja, amely szerint aki felveszi egy másik ország állampolgárságát, az elveszíti a szlovákot.

A petícióról hétfő délután zárt ülésen tanácskozik a bizottság. Lomnici úgy véli, "nyugtalanságot kelt", hogy a sajtó nem lehet jelen a bizottsági ülésen, amikor ott emberi jogi kérdésekről van szó. Kérdésünkre a volt főbíró leszögezte: az emberi jogok megsértését egyetlen fórumon sem lehet titokban, a sajtó kizárásával vizsgálni. Ugyanakkor ezzel szerinte felvethető a sajtószabadság kérdése is.

Hankiss Ágnes, a bizottság fideszes tagja a sajtótájékoztatón kijelentette, az ülés kezdetén megpróbálják majd elérni, hogy a petíciós bizottság mégse zárt ülésen tárgyaljon az ügyről.

Lomnici beadványa arra figyelmeztet, hogy Szlovákia szembemegy a saját alkotmányával is, amikor alapvető jogaiktól is megfosztja azokat a felvidéki magyarokat, akik felvették a magyar állampolgárságot. A volt főbíró, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke a szlovák állampolgárságától megfosztott Gubík Lászlóval közösen kérte, hogy tűzzék napirendre ezt az ügyet, de ezúttal őt sem akarják beengedni.

A független Szlovákiát elsősorban az államalkotó nemzet érdekében alapították – jelentette ki még februárban Robert Fico kormányfő. Úgy fogalmazott, hogy „az államalkotó nemzet hátrányára az itteni kisebbségiek saját gondjaikat helyezik előtérbe, mintha szlovákok nem is élnének az országban”, és felhívta őket arra, hogy „hagyják abba a zsarolást”.

Lomnici akkor hangsúlyozta, hogy nem politikai, hanem kifejezetten jogi kérdésről van szó, amikor a kettős állampolgárság kizárásáról rendelkező szlovák törvényt támadják. A pozsonyi alkotmány ugyanis kimondja, hogy szlovák állampolgárságától senkit nem lehet megfosztani, ha az érintett ezt kifejezetten nem kéri. A vitatott jogszabály szerint viszont aki más ország állampolgárává vált, szlovák állampolgárságát automatikusan – jogorvoslati lehetőség igénybevételének lehetősége nélkül – elveszíti.

A kettős állampolgárságot több uniós tagállam is kizárja – mondta a volt főbíró –, ezért a szlovák állampolgársági törvényt önmagában ezért nem lehetne kifogásolni. Azt azonban szerinte már igen, hogy az erről szóló jogszabály ellentétes a szlovák alaptörvénnyel, amelynek az alkotmánybírósági felülvizsgálata jelenleg is folyik.

A jogbiztonság súlyos sérelmét jelenti tehát, ha valamelyik uniós tagállamban egy, a nemzeti alkotmányban biztosított alapjogot semmibe vesznek – hangsúlyozta Lomnici. Ennek máris súlyos következményei vannak, hiszen aki felvette a magyar állampolgárságot, azt törölték a lakcímnyilvántartásból, s bevonták az érintettek személyi igazolványát és az útlevelét is, ugyanakkor határozott idejű tartózkodási engedélyt állítottak ki a számukra.

Transzparensekkel tiltakoztak szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok hétfőn Brüsszelben az ellen, hogy az Európai Parlament petíciós bizottsága zárt ülésen tárgyalja az őket érintő beadványt.

A petíciót Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke nyújtotta be, és Gubík László is aláírta, aki egyike azoknak, akiket Szlovákiában megfosztottak szlovák állampolgárságuktól. Gubík mint aláíró bent maradhatott a teremben, de a többieknek, akik azért jöttek Brüsszelbe, hogy figyelemmel kísérjék az ülést, így többek között a szlovák állampolgárságától megfosztott Boldoghy Olivér révkomáromi vállalkozónak, színművésznek és Berényi Józsefnek, a Magyar Közösség Pártja elnökének is el kellett hagynia a termet.

A legnagyobb transzparensen a szlovák alkotmány ötödik cikkét idézték szlovák és magyar nyelven, miszerint akarata ellenére senki sem fosztható meg szlovák állampolgárságától. A kisebb táblákon ugyanez volt olvasható angolul. Gubík László angol feliratú pólóban jelent meg a bizottság ülésén, amelyen ez állt: bevándorló vagyok a saját hazámban, vendég a saját lakásomban.

Amikor a levezető elnök elrendelte a zárt ülést, és távozásra szólított fel mindenkit, aki jogosulatlanul tartózkodik a teremben, Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője kifejtette, hogy a zárt ülés szembemegy a jogállamiság elvével, egyúttal hiányolta a folyamatok átláthatóságát, és angol nyelvű transzparenst emelt a magasba, melyen ez állt: "Átláthatóság?".

A fideszes Bagó Zoltán elmondta, a zárt ajtók mögötti tárgyalás eredetileg arra a beadványra vonatkozott, amely a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét kimondó szlovák parlamenti határozata miatt született, akkor még a másik szlovák vonatkozású petíció nem szerepelt a napirenden.

Az ülést levezető spanyol, néppárti Carlos José Iturgaiz Angulo elmondta, hogy a bizottság napirendjéről az úgynevezett koordinátorok döntöttek, így arról is, hogy mely napirendi pontokat tárgyaljanak zárt ajtók mögött. A koordinátorok az egyes pártfrakciók vezetői a szakbizottságokon belül. Emellett a spanyol képviselő szerint a bizottsági ülés elején a képviselők szavaztak a napirendről, és azt elfogadták, s a vitát nem lehet újra megnyitni.