Ezek a szervezetek osztoznak tehát a 33 fős közgyűlésben elnyerhető kilenc helyen. Kedd délután négy órakor a budapesti és települési, illetve a megyei listák bejelentésének határideje is lejárt, és úgy tűnik, a korábbinál kevesebb szervezet próbálkozik ezek segítségével önkormányzati képviselői helyhez jutni.

Balázs Attila / MTI

A fővárosban azok a pártok állíthattak listát, amelyek legalább 13 kerületben indítanak polgármesterjelöltet. A kompenzációs listáról megszerezhető mandátumok száma kilenc, míg négy esztendeje mind a 33 helyet pártlistáról lehetett elnyerni, amelyre a polgárok közvetlenül szavazhattak. Most viszont a főpolgármester és a 23 kerületi polgármester automatikusan fővárosi képviselő lesz, és a vesztes jelöltek közül azok jutnak be a közgyűlésbe, akik a legtöbb töredékszavazatot kapták.

A fővárosi kerületekben, valamint a tízezer főnél nagyobb városokban a pártok és civil szervezetek szintén állíthatnak listát, ha az egyéni körzetek több mint felében van jelöltjük. Az összes képviselői hely körülbelül húsz százalékát osztják ki a kompenzációs listákról, így elegendő töredékszavazat birtokában azok a szervezetek is bejuthatnak a képviselőtestületekbe, amelyek emberei egyéniben elbuktak.

A kedd esti, nem végleges adatok szerint hét fővárosi kompenzációs lista lesz. Négy éve még kilenc szervezet szeretett volna közgyűlési helyhez jutni. A kerületekben az estig 74 listát jelentettek be, s miközben hét szerveződés verseng a II. kerületben, csak kettő a budai Várban. Érdekes, hogy a balliberális ellenzék egyes pártjai – a DK, az Együtt-PM, a Magyar Liberális Párt és az MSZP – egymással szemben próbálkoznak kompenzációs mandátumot szerezni például a VIII., a XIII. és a XXII. kerületben, míg egyes városrészekben teljes az összefogás. Több vidéki nagyvárosban is hasonló a helyzet: egyebek mellett Debrecenben, Nyíregyházán, Pécsett és Zalaegerszegen nem tudtak megegyezni, miközben Veszprémben csak egyetlen közös lista lesz.

A fővárosi és települési kompenzációs listákról a töredékszavazatok alapján juthatnak mandátumhoz a jelölő szervezetek, közvetlenül a listákra leadott voksokkal választják viszont a megyei közgyűlések tagjait. Ilyen listát a pártok és a civil szerveződések akkor állíthattak, ha az adott megyében élő választók legalább fél százaléka támogatta őket, de minimum kétezer aláírást mindenképpen össze kellett gyűjteniük. A tét itt egyébként nem túl nagy, mert a megyék hatásköreit jelentősen szűkítették, elvették az intézményeiket – például iskolákat és kórházakat –, így most már legfeljebb bizonyos területfejlesztési kérdésekbe szólhatnak bele, de sok pénzt ehhez sem kapnak.

A végleges adatokra még várni kell, de igen valószínű, hogy az idén kevesebben szállnak ringbe a megyékben, mint korábban. Míg 2006-ban átlagosan majdnem kilenc politikai szervezet és egyesület indult, 2010-ben megyénként ötnél kevesebben próbálkoztak, a mostani állás szerint pedig ez a szám négy körül alakulhat. Igaz, a választási informatikai rendszer elég lassan működik, mert van olyan megye, ahonnan csak a Fidesz listaállításáról van információ, míg Fejérben hét szervezetről tudni.

Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján a megyékben a baloldal nem is igazán törekedett az együttműködésre. Ahol már vannak adatok, kiderül, hogy külön indul a DK, az Együtt és az MSZP is. A szocialisták valószínűleg mindenütt tudnak listát állítani, a másik két pártnak viszont erre kevesebb az esélye. A Magyar Liberális Párt pedig mintha labdába sem akarna rúgni, mert a kedd esti statisztika szerint sehol nem próbálkozik, és az LMP is mindössze Pest megyében jelentette be saját listáját.

Négy esztendeje a Fidesz egyébként valamennyi megyében abszolút többséget szerzett, és csak Hevesben sikerült megszorongatni, ahol a kormányoldal nyolc, az MSZP négy és a Jobbik három helyet nyert. A mostani parlamenti pártok közül ez utóbbi kettő mindenütt szerzett legalább egy-két mandátumot, az LMP viszont eleve csak négy megyében állított listát, Borsodban és Hajdú-Biharban azonban nem érte el az öt százalékot, így ott képviselői hely sem jutott az ökopártnak.