A részvételi hajlandóságot és egyéb tényezőket is figyelembe véve az európai parlamenti (EP) választáson a mandátumok többségét, 13-14 mandátumot - a felmérés alapján - a Fidesz szerezné meg, az MSZP 5-6 helyet szerezhet, a Jobbik, az SZDSZ és az MDF pedig a bejutás körül egyensúlyoznak. Utóbbiak esetében különösen nagy jelentősége lesz a részvételi aránynak, azonban az intézet szerint az utóbb említett három párt közül leginkább a Jobbiknak van esélye a bejutásra. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a Jobbik bejutása továbbra sem biztos, mert a részvétel befolyásolhatja az eredményt úgy, hogy a pártra leadott szavazatok is elvesznek.

A biztos szavazó pártválasztók körében - tehát a rejtőzködő és bizonytalan szavazók nélkül - a Fidesz 66, az MSZP 14, a Jobbik 7, az MDF 6, az SZDSZ pedig 4 százalékon áll. Külön megemlítik, hogy a biztos szavazók körében - ahol a Fidesz 54, az MSZP pedig 12 százalékot ért el - a Lehet Más a Politika (LMP) és a Humanista Párt (HP) közös listája 2 százalékot szerzett. "Noha az új párt előreláthatólag nem fog bejutni az EP-be, az SZDSZ-től értékes szavazatokat vonhat el" - vélekednek. A biztos szavazók között egyébként az SZDSZ 3, az MDF 5, a Jobbik pedig 6 százalékot szerzett.

Az idei évben mért különbségek közül a mostani a legnagyobb a Fidesz és az MSZP között - írták. Az MSZP eredménye 450-480 ezer támogatónak feleltethető meg, ami az év eleje óta is több tízezer fős csökkenést jelent; ezzel szemben a Fidesznek akár kétmillió aktív szavazója is lehet júniusban.

A támogatottságbeli különbség mértékének egyik okát abban látják, hogy a Fidesz-szimpatizánsok részvételi hajlandósága (63 százalék) magasabb a szocialistákénál (52 százalék). Mint kifejtik, az MSZP helyzetét az utóbbi hetekben tovább rontotta az ingatlanadó ügye. A felmérésből kiderül, hogy csak minden ötödik megkérdezett, a választók 21 százaléka támogatja az ingatlanadó azonnali bevezetését, 67 százaléka pedig ellenzi.

A Nézőpont Intézet felmérése szerint a részvétel - figyelembe véve a hibahatárt - 45-50 százalék körül alakulhat. Ez azt jelenti, hogy akár 3,5-4 millió választópolgár is állást foglalhat június 7-én. Rámutattak ugyanakkor arra, hogy a megkérdezettek harmada nem tudta, hogy mikor lesz az EP-választás, 42 százalékuk volt, aki tudta a pontos napot is, 21 százalékuk pedig csak a hónapot találta el.

Kutatásukból kiderül, hogy az elmúlt hónapokban csökkent azok aránya, akik nem tudták, vagy nem akarták megnevezni, melyik pártra adnák a voksukat, "azaz az EP-kampány a választók számára is a finisébe érkezett".
A választások után várható fejlemények szempontjából fontos, hogy az előre hozott választásokat a megkérdezettek 60 százaléka tartaná szükségesnek, ami ötmillió állampolgárnak feleltethető meg.

A Nézőpont Intézet felmérése május 20-a és 22-e között készült, ezer fő megkérdezésével. A reprezentatív minta célcsoportja a 18 év feletti magyar lakosok voltak. Az adatgyűjtés módszere pedig a telefonos kérdőíves lekérdezés volt.