Bárd Petra büntetőjogász, az Országos Kriminológiai Intézet osztályvezetője ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: ha valamely ország ügyészsége egy adott ügyben a nyomozás lezárásáról dönt, az felülírhatja a más állam által kibocsátott elfogatóparancsot.

Zamecsnik Péter ügyvéd és védence, Hernádi Zsolt Földi Imre / Népszabadság

Ez azt jelenti, hogy a németek és az osztrákok tulajdonképpen a közösségi jognak megfelelően jártak el, amikor nemrég a horvát hatóságok által kiadott körözés alapján nem fogták le az országukba belépő Hernádi Zsolt Mol-vezért – véli a büntetőjogász. Az Átlátszó.hu a múlt héten kiderítette ugyan, hogy a magyar bíróság egy pótmagánvád alapján indított perben valójában nem mentette fel Hernádit az ellene Horvátországban emelt vesztegetési vád alól, ám az átadás megtagadásához elég lehet az ügyészségnek az eljárás megszüntetéséről hozott 2012. januári határozata is.

Ennek megfelelően a hazai szabályozás is úgy szól, hogy a körözött személy átadását megtagadják, ha magyar hatóság az adott bűncselekmény miatt a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást megszüntette. Eszerint Hernádi Zsoltot Magyarország biztosan nem adja ki. Másfelől – mutat rá a hazai jogszabályok közötti ellentmondásra Bárd Petra – az eljárás ügyészség által történt megszüntetése korántsem olyan végleges döntés, amire az uniós kerethatározat utal. A büntetőeljárási törvény szerint ugyanis az nem akadálya annak, hogy az ügyet ne vegyék ismét elő.

Senkit nem lehet ugyanazon cselekményért többször felelősségre vonni, s a kétszeres büntetés tilalma fontos jogelv – emelte ki Magyar Gábor, uniós jogot oktató ügyvéd. Az Európai Unió Bíróságának van ezzel kapcsolatban több döntése is, de a luxembourgi fórum elé ismeretei szerint korábban csak olyan ügyek kerültek, amelyekben kiszabtak valamilyen szankciót. Hernádi esetében viszont erről szó sincs, így nehéz precedenst találni. Annyit azonban leszögezett: egy ügyészségi határozatra hivatkozva aligha lehet azt állítani, hogy a nemzetközi vesztegetés gyanúja véglegesen lezárt ügy lenne.

Magyar Gábor álláspontja, hogy egy ilyen – visszavonhatatlannak nem tekinthető – döntés önmagában nem szolgáltathat okot az elfogatóparancs végrehajtásának megtagadására. Szerinte szerencsésebb lett volna, ha ebben az ügyben a német vagy az osztrák hatóságok a körözés alapján intézkednek, majd az uniós bírósághoz fordulnak.

Természetesen a horvát hatóságok is léphetnek – tette hozzá az ügyvéd. Megkereshetnék például az európai igazságügyi együttműködés elősegítésére létrehozott Eurojustot, amelynek egyebek mellett feladata, hogy érvényt szerezzen az elfogatóparancsról szóló határozatban foglaltaknak is. A másik lehetőség, hogy Zágráb kötelezettségszegési eljárást kezdeményezhet azon tagállamokkal szemben, amelyek nem veszik elég komolyan a közösségi jogot.

Zamecsnik Péter, Hernádi ügyvédje kérdésünkre megismételte: ítélt dologról van szó, hiszen az elsőfokú bíróság és korábban az ügyészség is úgy találta, hogy a Mol-vezér nem követte el a horvátok által terhére rótt vesztegetést. Azt azonban nem vitatta, hogy egy nyomozást lezáró határozat valóban nem végleges döntés, ám az eljárás folytatásához minimum újabb bizonyítékokkal kellene előállnia valakinek. A horvát hatóságok hozzáállását egyébként jól mutatja – tette hozzá –, hogy hónapok óta azt sem tudják elérni, hogy ügyfele a nyomozati anyagot magyar nyelven megismerhesse.