Az immár csak Magyarország feliratot viselő útlevél készítői is belefutottak ugyanabba a csapdába, mint korábban Schmitt Pál volt köztársasági elnök csapata. Az okmányban található nyomaton – miként az államfő újévi beszédében is – egy d-vel írták a Himnusz első sorában a felszólító módban levő „áld” szót. Erre egy olvasónk hívta fel a figyelmet.

A magát nyelvvédőnek is tekintő Schmitt hivatala utóbb elnézést kért. Kormányközeli források most viszont arra hivatkoztak, hogy tudatosan vállalták a látszólagos helyesírási hibát, mert Kölcsey Ferenc eredeti kéziratában maga is egy d-t használt.

Kálmán László nyelvész viszont állítja: következetes gyakorlat, hogy irodalmi alkotásoknál sem tartják meg az eredeti helyesírást, tehát minden szöveget a hatályos szabályokhoz igazítanak.

Szavakat, kifejezéseket, jellegzetes fordulatokat tehát nem változtatnak meg, sok mindent azonban igen. Kisbetű, nagybetű, egybeírás, különírás, írásjelek esetében tehát nem „tisztelik” az eredeti szöveget.

Az útlevél készítői így szembementek az általánosan elfogadott gyakorlattal, ha viszont valóban tudatosan ragaszkodtak az eredeti szöveghez, akkor meg pontatlanul idéztek – hívta fel a figyelmet a nyelvész.

A Wikipedián is megtalálható kézirat szerint a Himnusz első sora a következő: „Isten áld meg a’ Magyart”.  A jelenlegi helyesírási szabályok szerint pedig így fest a szöveg: „Isten, áldd meg a magyart”.

Tehát belekerült a verssorba egy vessző, kikerült belőle az eredetileg csak „az”-ként használt határozott névelő rövidülésére utaló aposztróf, és kisbetűvel íródik a „magyar” szó.