Helsinki Bizottság: uniós jogok megsértésére készül az Országgyűlés

A Magyar Helsinki Bizottság figyelmezteti a képviselőket: az Emberi Jogok Európai Egyezményét sérti az törvényjavaslat, mely lehetővé tenné a bírói felülvizsgálat nélküli 120 óráig tartó fogvatartást, a terheltek megfosztását védőjük jelenlététől, s attól, hogy a fogvatartásuk indokait tartalmazó iratokat megismerjék.

A Magyar Helsinki Bizottság élesen bírálja az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottsága törvényjavaslatát  az „egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról”. A javaslat a büntetőeljárás és a polgári perrendtartás szabályainak jelentős módosítását kívánja végrehajtani. A jogvédő szervezet szerint a törvényjavaslatot semmilyen szakmai egyeztetés nem előzte meg, azonban még ennél is súlyosabb probléma, hogy tartalma nemzetközi egyezményt és készülőben lévő uniós irányelveket is sért.

A szabályozás arra kötelezi ugyanis az előzetes letartóztatások elrendelése során eljáró bírákat, hogy legyenek figyelemmel a nyomozó hatóság és az ügyész speciális nyomozástaktikai szempontjaira. Ez gyakorlatilag azt jelenti, állítja a Magyar Helsinki Bizottság, hogy a rendőr vagy az ügyész dönti el: egy bírói eljárásban  milyen bizonyítékot ismertethet meg a terhelttel illetve annak védőjével a bíró, mikor előzetes letartóztatásról dönt.

Ez önmagában is abszurd, és egyúttal ellentétes azzal az Emberi Jogok Európai Bírósága által alkalmazott szabállyal, miszerint a védőnek hozzá kell férnie azokhoz az iratokhoz, amelyekre ügyfele fogvatartását alapozzák. Hasonló tartalmú rendelkezést fog tartalmazni az Európai Unió készülőben lévő – a magyar uniós elnökség egyik prioritásaként meghatározott – irányelve is, így a tervezett rendelkezés az irányelv hatályba lépésekor az uniós joggal is ellentétes lesz - hangsúlyozza a jogvédő szervezet.

A javaslat további kritikus rendelkezései mellett lehetővé tenné azt is, hogy egyes ügyekben a bírói felülvizsgálat nélküli fogvatartás (őrizet) 120 óráig tartson – ez pedig szintén sérti az egyértelmű strasbourgi gyakorlatot. Sőt, a javaslat értelmében egyes kiemelt ügyekben (ilyen egy hivatali visszaélés is, tehát nem terroristák bűncselekményeire kell gondolni) a gyanúsított az őrizet első negyvennyolc órájában nem találkozhat védőjével, aki ezalatt még a  kihallgatáson sem jelenhet meg.

Ez a szabály szintén szembemegy a nemzetközi gyakorlattal, tudatja állásfoglalásában a Magyar Helsinki Bizottság.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.