Bombaként robbant annak idején a hír: valaki megbízást adott arra, hogy kábítószert rejtsenek a Hír TV két munkatársának autójába. Az ügybe sikerült belekeverni az akkori szocialista pénzügyminisztert, akinek a kabinetfőnöke, Tóth Viktor állítólag összehozta Helmeczy László ügyvédet egy büntetett előéletű férfival. Ők ketten pedig már az „akció” részleteiről beszéltek a tévé birtokába került hangfelvételek szerint.

Ám öt esztendő alatt sem sikerült minden részletében megnyugtató módon lezárni a 2008 augusztusában kipattant ügyet, mert Helmeczy azóta is küzd az igazáért. Azt szeretné elérni, hogy az ellene korábban lejárató kampányt folytató televíziósokat legalább magántitok jogosulatlan megismerése miatt vonják felelősségre, hiszen a felvételek készítésére ők adtak megbízást, de még diktafont biztosítottak a „lehallgatáshoz”.

Ám az ügyvéd a szerdai tárgyaláson sem került közelebb ahhoz, hogy elégtételt kapjon. A magántitok jogellenes megismerése ugyanis, amennyiben azt üzletszerűen követik el, illetve a cselekmény jelentős érdeksérelmet okoz – és az ügyvéd szerint ez történt, hiszen a vádaskodások igen súlyosan érintették –, kettőtől nyolc évig terjedő börtönnel sújtható, ezért nem egy bírónak, hanem bíróból és két  ülnökből álló tanácsnak kell eljárnia. Hogy ez korábban miért nem tűnt fel, az nem derült ki, de a tanács felállításának elmulasztása miatt a tárgyalást elnapolták.

Baráth Miklóst, aki két riportert is drogügybe próbált keverni, néhány hete viszont jogerősen másfél esztendős, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. Az ő szerepe így nagyjából tisztázódott.

A büntetett előéletű férfi 2008 áprilisában vette fel a kapcsolatot a hírtelevízió munkatársaival, és azt állította, hogy valaki koholt bizonyítékok felhasználásával le akarja járatni Kisberk Szabolcs és Krakkó Ákos újságírókat. Azt is elmondta, hogy Veres János egykori szocialista pénzügyminiszter kabinetfőnökének közreműködésével kapta a megbízást. Baráth feladata az lett volna, hogy szerezzen kábítószert, azt rejtse el a két újságíró kocsijában, s ha emiatt lebuknak, másfél millió üti a markát.

A férfi ugyanennyi pénzt kért a Hír TV vezetőitől azért, hogy a munkatársaik elleni „összeesküvést” leleplező hangfelvételeket készítsen. Ezután valóban többször megkereste a volt miniszter kabinetfőnökét, aki végül Helmeczy László ügyvédhez küldte. Baráth a beszélgetéseket a televíziótól kapott diktafonnal – amit az eljárás során lefoglaltak, majd utóbb a „Hír TV részére kiadni” rendeltek –  titokban rögzítette, majd átadta az újságíróknak.

A férfi elmondta az ügyvédnek, hogy Kisberk és Krakkó „kábítószer-élvezők”, s a közeljövőben drogot kívánnak vásárolni. Azt ajánlotta: ha kap másfélmillió forintot, segít lebuktatni a tévéseket, akik egyébként nem voltak túl viszonyban az egykori miniszterrel.

Az ügyvéd látszólag belement az „üzletbe”, de kikötötte, hogy csak akkor adja át a pénzt, ha rendőri intézkedés történik. Helmeczy pár nappal később viszont a Nemzeti Nyomozó Irodánál feljelentést tett, sőt a történtekről az akkori igazságügy-miniszter is tudomást szerzett, s maga ugyancsak tájékoztatta a rendőrséget.

Egy Baráth, aki mindenkit megvezetett 

Baráth tehát mindkét felet félrevezette. A játszmának része volt az is, hogy a tévésekkel – az ítélet szerint „kétséget kizáró bizonyossággal nem bizonyíthatóan” – megegyezett arról: a két újságíró 2008. június 2-án este nyitva hagyja az autóját, és akkor elhelyezi a kocsikban a „drogot”. Ezt meg is tette – igaz, kábítószer helyett ártalmatlan dolgot, sütőport tett az autókba –, de rajtavesztett, mert a hírtévé ugyancsak feljelentést tett.

Az egész történet egyébként meglehetősen zavaros, és a büntetőeljárás során a bíróságnak is voltak kétségei. Az elsőfokú ítélet – részleteiben később sem felülvizsgált – indoklásában a bíró kifejtette: Baráth ajánlata kapcsán a volt pénzügyminiszter kabinetfőnöke először csak annyit mondott, ha bűncselekményről van tudomása forduljon a rendőrséghez. A bíróság szerint azonban a tévések kifejezett unszolására jelentkezett a vádlott ismét, és utána találkozott Helmeczyvel.

Baráth az eljárás során azt is elmesélte, hogy Kisberket azt követően ismerte meg, hogy az újságíró Szabolcsban Veres kampányfőnökének nevében telefonálgatott. A korabeli sajtóhírek szerint egy ismeretlen több kisebbségi képviselőt is megkeresett, s a közelgő népszavazás kapcsán sejtetni engedte, hogy fizetne azoknak, akik nemmel voksolnak.

Kisberk akkor Baráth szerint a megyében mindenkinek osztogatta a névjegykártyáját, és a sztorival kapcsolatos információkért pénzt ígért. A férfi ekkor gondolt arra, hogy ezen az ügyön kereshet, ezért felhívta az újságírót, aki későbbi személyes találkozásuk során Veres kabinetfőnöke felől érdeklődött.

Baráth azután Tóth Viktort is megkereste, de drogról még szó sem volt. Az akció részleteit állítása szerint csak később, Krakkóval és Kisberkkel közösen dolgozták ki. Kisberk viszont azt vallotta, hogy Baráth a Magyar Nemzet székházában 2008. április 18-án maga állt elő a drogsztorival. Más hírtévések egyébként hasonlóan nyilatkoztak, s azt is mondták: fel sem merült bennük, hogy a férfi nem Tóth Viktor megbízásából járna el.

Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy Baráth az újságírókat és az ügyvédet is hamisan vádolta bűncselekményekkel. Előbbieket kábítószer-fogyasztással, Helmeczyt pedig azzal gyanúsította, hogy megbízást adott a drognak a tévések gépkocsijába történő elhelyezésére. Az pedig csalás kísérletének tekintendő a bíróság szerint, hogy egy ügyvédet tévedésbe ejtve akart másfélmillió forintot megszerezni.

Nem állapították viszont meg, hogy Baráth a Hír TV-vel szemben is csalást követett volna el. Az indok: pénzt kért ugyan, de a megbízókkal folyamatosan együttműködött, sőt szállított is bizonyos információkat, tehát az ellenszolgáltatás fejében teljesített valamit.

Helmeczy tovább küzd

Az ügyvéd az ügy kipattanása után szinte azonnal feljelentést tett a Hír TV ellen az ügyészségen hamis vád és hatóság félrevezetése miatt. Később magántitok jogosulatlan megszerzése miatt még egy feljelentést tett. Az ügyészség azonban gyanúsítottként csak Baráth Miklóst hallgatta ki, akit idén februárban jogerősen el is marasztaltak.

A Hír TV-vel – illetve munkatársaival – szemben viszont nem indult eljárás. A Budapesti Nyomozó Ügyészségnek a nyomozást megtagadó határozata ellen Helmeczy panaszt nyújtott be, de a Fővárosi Főügyészség 2009 júliusában azt is elutasította. Jelezték ugyanakkor, hogy a magántitok jogosulatlan megismerése tekintetében az ügyvéd pótmagánvádlóként léphet fel.

Ennek alapján Helmeczy 2009. szeptember 15-én a Pesti Központi Kerületi Bírósának be is nyújtotta az  indítványát, amelyben felsorolja mindazokat a bizonyítékokat, amelyek azt igazolják, hogy az általa bűncselekménnyel vádolt személyek – köztük a Hír TV vezetői, például Liszkay László és a két újságíró, összesen hat személy – „szándékegységben abban állapodnak meg az egyébként általuk tudottan büntetett előéletű Baráth Miklóssal, hogy Baráth Miklós a Hír TV által biztosított »profi« technikával különböző hangfelvételeket készít”. Neki akkor ezért „másfél millát” ígértek.

A különféle, részben a Baráthtal folytatott beszélgetésekről készült, részben az  általa szállított felvételeket felhasználva a hírtévések olyan „manipulált, koholt bizonyítékokat állítottak elő” – figyelmeztet beadványában Helmeczyt –, amelyekkel őt hamisan bűncselekménnyel vádoltak. Az ügyészség azonban emiatt nem rendelt el nyomozást.

A magántitok jogosulatlan megismerése kapcsán pedig arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a Baráth és az ügyvéd közötti beszélgetések során nem hangzottak el a magántitok körébe tartozó információk. Így azok nyilvánosságra kerülése nem is okozhatott érdeksérelmet.

Helmeczy mindezt vitatja, és pótmagánvádlóként állítja: amit ügyvédként bárkinek mond, az egyértelműen ügyvédi titoknak számít, akkor is, ha nem meghatalmazott jogi képviselőként tárgyal valakivel. Ráadásul a felvételeken más ügyfelekkel folytatott beszélgetésrészletek is megtalálhatók, amelyek egy részét a tévé szintén közreadta, s természetesen az ő hozzájárulásukat sem kérték ehhez.

Mindezek alapján Helmeczy fenntartja, hogy a hírtévések elkövették a magántikok jogosulatlan megismerése bűncselekményt, s azt ráadásul üzletszerűen – és nem mellesleg jelentős érdeksérelmet okozva – tették. Most a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a sor, amelynek legközelebb szabályosan megalakított tanács előtt kell tárgyalnia az ügyet.

Feltéve, hogy nem sikerül minden kétségek kizáróan igazolni: Helmeczy késve nyújtotta be a pótmagánvádat. Az ügyvéd viszont visszakérdez: tudják-e bizonyítani, hogy szabályszerűen kapta meg az ügyészség nyomozást elutasító határozatát. Szerinte nem volt szabályos a kézbesítés, így ezen is folyik a vita.