Heller Ágnes: Orbán áll az ügy mögött, itt most gyűlölethadjárat folyik
Ven-e analógia a hetvenes évek elején, a filozófusok elleni támadások és a jelenlegi helyzetük között?
- Igen van. 1973-ban a budapesti iskola, azaz néhány filozófus ellen azt a vádat fogalmazták meg, hogy antimarxisták és így nincs helyünk a magyar tudományos életben. Én azt a szöveget kaptam, hogy alkalmatlan vagyok a tudományos kutatásra. Az akkor miniszterelnök azt mondta, hogy kiveszi kezemből a tollat. Férjemet, Fehér Ferencet őrizetbe vették és devizabűntettel vádolták, ami akkor államellenes izgatásnak minősült.
Most nagyon hasonló a helyzet: megpróbálják a filozófusok egy csoportját – de csak azt a csoportot, melynek liberális, baloldali nézetei vannak, és kritikusak a mai Fidesz kormánnyal, különösen Orbán Vikorral szemben – megpróbálják gazdasági bűncselekménnyel vádolni, anélkül, hogy annak bármiféle alapja lenne. Ez a politikai vádak álarca, ami arra szolgál, hogy a közönség előtt bemocskolják néhány ember nevét. Megpróbálják besározni az embert, mert politikailag ki akarják végezni.
Mennyi ebben az antiszemitizmus?
Demeter Tamás, az MTA filozófiai intézetének igazgató-helyettese 2009-ben antiszemita kijelentéseket tett Gábor Györggyel kapcsolatban, egy karácsonyi intézeti összejövetelen. Demeter – a ma már jogerős ítélet szerint - részegen a zsidó összeesküvés-elméletet adott elő, azokat a filozófusokat emlegetve, akik most pellengérre vannak állítva.
Nem állítom, hogy azok, akik most sugalmaznak, azoknak a célja vagy a motivációja antiszemita lenne. De rájátszanak arra, hogy az olvasó mindig jobban elhiszi ha "büdös zsidókról" mondanak valamit, mintha másokra mondanak valamit. Az újságokban például csak és kizárólag zsidók képe jelent meg, vagy olyanoké, akiket annak gondolnak.
Mi lehet a valódi indok e mögött a támadás mögött? Minden kornak megvan a maga koncepciós pere...
Koncepciós per van, és voltaképp nagyon hasonló. 1973-ban is olyan korszak volt, amikor mi külföldi lapokba írtunk és interjút adtunk. Mi voltunk az egyetlenek, akik külföldi újságírókkal beszéltünk és így rossz hírét keltettük hazánknak. Ezt akkor úgy fogalmazták meg, hogy államellenes izgatás. Most is államellenes izgatással vádolnak bennünket: beszélünk a sajtótörvény ellen, a magánvagyon államosítása ellen, Radnóti Sándor és én egy-egy mondatot mondtunk Orbán Viktorról, méghozzá azt, hogy Orbánnal diktatórikus hajlamai vannak. Most ezt ő nem fogja megbocsátani, nekem az a véleményem, hogy Orbán Viktor ezt örökké az emlékezetébe tartja. Az a véleményem – hangsúlyozom, hogy a véleményem és nem tényként állítom -, hogy Ő áll az egész mögött. Itt most gyűlölethadjárat folyik, csak azért mert más álláspontunk van.
Mennyire veszélyesek a gondolkodók egy-egy történelmi korszakban? Miért ilyen veszélyesek a filozófusok?
A demokrácia működéséhez hozzátartozik hogy kritizáljuk a kormányt. És itt kezdődik a nagy baj. Melyik korszak nem bírja a filozófust, nem bírja a kritikát, nem bírja, hogy ne szeressék? Kádár János nem szerette, ha nem szerették és Orbán Viktor sem szereti. Ezzel nem azt mondom, hogy Magyarországon ma diktatúra van, hanem azt, hogy diktatórikus hajlamú emberek nem tűrik az ellenvéleményt és a kritikát, főleg miután a saját intézkedéseiket szentnek tartják.
Vannak olyan filozófusok, művészek, írók, zeneszerzők, karmesterek, zongoristák, akik ha külföldön felszólalnak, annak visszhangja van. Ezt nem viselik el azok a hatalmak, amik a kritikát sem tudják elviselni...
Akkor ezek hazaárulók…
Körülbelül. Mind hazaárulók vagyunk…
A liberalizmus egy gúnyszóvá vált ma Magyarországon, rosszabb, mintha nácik lennénk. Ha azt mondják, hogy liberális filozófus – amit rólam és másokról is mondtak – az pfúj, pfúj. Ha a szabadelvűség, a szabad gondolkodás olyan mint a nácizmus, akkor nagyon-nagyon nagy a baj.
Itt arról van szó, hogy csak egyetlen eszme az igaz, csak az az abszolút igaz. Csak az az abszolút igazság, amit én mondok, és minden más, amiért mások sokkal többet áldoztak - mert ők nem áldoznak fel semmit, az állásukat védelmezik azzal, hogy rágalmaznak. Azok, akiket rágalmaznak, és akik a rágalmazás ellen felszólalnak, azok kockáztatnak, nem ők. Mindig az üldözött áll ki az eszméiért, nem az üldöző.
Az MTA elnöke is Önökkel szemben sorakozott fel.
Pálinkás József kétértelműen nyilatkozik: egyrészt felsorakozik ellenünk, másrészt nem mondja ugyanazt, amit Ők mondanak. Nem ismétli a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap és a Magyar Fórum koncepcióját, ugyanakkor elhatárolódik tőlünk, hintapolitikát folytat, aminek olyan régi hagyománya van Magyarországon.
Nagyon sokan gyávaságból, állásféltésből vagy ehhez hasonló okokból működnek így. Ilyen az emberi természet...
Elképzelhetőnek tartja, hogy 8 éves büntetésről fantáziálnak Heller Ágnessel kapcsolatban? (utal a kérdező a hasonló összegű pályázati pénzzel elszámolni nem tudó Zuschlag János ügyére)
Lehet, hogy borzalmasan szeretnék, de nem lehet. Semmi szabálytalanságot nem követtünk el. De a nevünk már most be van sározva....
Féltékeny és gyűlölködő filozófusokról van szó. Minden szakmában vannak gyűlölködők, akik be akarják sározni a másikat, de nem minden újság hozza le a gyűlölködők nyilatkozatait, nem mindegyik ügyet hozza a jobboldali sajtó nyolc napig. Itt másról van szó: Ők az eszköz, akik az anyagot szolgáltatták, de nem Ők a motorjai ennek az ügynek.
Semmit az égvilágon nem fognak találni, a főinkvizítornak most átadták, aki most az eretnekséget kutatja. Az eretnekséget gyorsan fel tudja fedni, de pénzügyi visszaélést nem fog találni. És ebben különböziünk a kádárista rezsimtől: az eretnekség alapján mégsem lehet az embereket börtönbe dugni. Az antimarxista bélyeg akkor elég volt ehhez, a liberális ma nem elég. Ezzel vége is az ügynek, de a besározás attól még besározás marad...
A negyven perces beszélgetés során szó volt még eszmékről és égbekiáltó hibákról, antiszemitizmusról, a liberalizmus magyarországi bukásáról, az MSZP hatalomvesztéséről. A teljes interjút itt nézheti meg.
