Hegedűs Zsuzsa Szociológus Főtanácsadó

A programban több mint 15 ezer család kapott vetőmagot és állatokat, naposcsibét, kacsát, malacot. Korábban számos olyan beszámoló jelent meg a sajtóban, ami arról szólt, hogy a családok egy része eladta az állatokat, vagy szakértelem híján nem tudta ellátni őket és megdöglöttek. Hegedűs szerint azonban az érintett családok kilencven százaléka talpra állt.

Minderről az Ökopolisz Alapítvány vitaestjén beszélt, ahol két másik szociológussal, Gazsó Ferenccel és Laki Lászlóval a magyarországi szegények helyzetét, a társadalom szétszakadását és a lehetséges megoldásokat vitatták meg. 

Gazsó Ferenc szerint Magyarországon "félperifériás válságtársadalom" alakult ki, tömeges a szegénység. Szerinte az ország nem képes megtermelni a társadalom felemelkedéséhez szükséges erőforrásokat, nincs olyan intézményrendszer, amelyik esélyt adna a leszakadóknak, az oktatási rendszer legfőbb jellegzetessége, hogy újratermeli a meglévő társadalmi különbségeket.

Laki László elmondta, hogy az ifjúságkutatások szerint a fiatalok helyzete különösen aggasztó. A 15-29 évesek negyven százaléka fiatal kora ellenére már megtapasztalta a munkanélküliséget, ötven százalékuk pedig arról számolt be, hogy állandó félelemben él, hogy elveszíti a munkahelyét. Mindössze tizedük családja van olyan anyagi helyzetben, hogy félre tudnak tenni. A fiatalok hatvan százaléka úgy érzi, hogy az elmúlt tíz évben romlott a családja anyagi helyzete. 

Laki László szerint körükben azért különösen aggasztó a magas munkanélküliség, mert manapság 8-10 órát kell egy munkahelyen eltölteni, kiemelkedő teljesítményt nyújtva, és a fiatalok jelentős részének nincs alkalma ebbe beletanulni, beleszokni. Munka nélkül pedig nincs esélyük elkezdeni az életüket, lakáshoz jutni, családot alapítani, ezért laknak otthon sokan még a harmincas éveikben is. - Alapvető élményükké vált a sodródás, a tehetetlenség érzése, aki tud, az elmegy az országból - tette hozzá.

Hegedűs Zsuzsának erről más volt a véleménye. Szerinte a fiatalok "ne nyavalyogjanak, hanem próbáljanak meg tenni valamit". A rezidensek tiltakozó akcióját például egy nagy blöffnek tartja, "de ők legalább tesznek valamit magukért, helyes, hogy zsarolják a kormányt". Hozzátette, hogy a fiatal diplomások állástalansága nem magyar jelenség és különben sem kell lakást venni húsz évesen, nem kell a szülők kádári életstratégiáját követni. 

- A GDP a következő 20 évben nem fog növekedni, az egész világon válság van, a felülről diktált fejlődési modellnek vége. Senki nem ismeri a megoldás receptjét, mindenkinek magának kell tennie valamit magáért - hangsúlyozta. Hegedűs feltette a kérdést, hogy miért nincs az országban még háromszáz olyan ötlet, mint a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány. Ezek jelenthetnék ugyanis szerinte a kiutat a szegénységből, "ráérő szociológus hallgatók kitalálhatnának ilyeneket".

A pozitív példák között említette a közmunkaprogramot is, amitől szerinte itthon mindenki frászt kapott, amikor behozta az ötletet Franciaországból, pedig a közmunka segít abban, hogy a rászorulók megtanulják, hogyan segítsenek magukon, hogyan hozzák rendbe a környezetüket, termeljék meg a szükséges élelmiszert.