A 110 millió forintos kampány, melynek 80 százalékát az uniós forrásból fedezik, reklámfilmekkel, újsághirdetésekkel, plakátokkal szeretné átalakítani a férfi és női szerepekről való gondolkodást. (Az egyik filmben például munka után egy kocsmában szórakozó férfiakat látunk, ahogy egyikük hazatelefonál a feleségének, hogy fektesse le a gyerekeket egyedül, mert ő még túlórázik. Aztán egy figyelmeztetés következik az ilyesfajta túlórázás káros hatásairól.)

A férfiakban ott az a hagyományos világkép, hogy ha megkeresik a pénzt, akkor ezzel mindent megtettek a családért. Pedig, ahol a férfi is részt vesz a gyereknevelésben, családi életben, ott mindenki kiegyensúlyozottabb - mondja Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család és ifjúságügyekért felelős államtitkára. Hozzáteszi: a kampánnyal üzenni akarnak azoknak a nőknek is, akik úgy érzik, hogy szülés után már nem olyan megbecsült munkaerők, mint korábban, és üzennek a munkáltatóknak, hogy ne tartsanak a gyereket nevelő nők alkalmazásától.

Magyarországon túl sok időt vesz el a nőktől házimunka

A TÁRKI két hónapja készített kutatást a munka és a magánélet összeegyeztetéséről. Eszerint a nők - minél magasabb végzettségűek, annál inkább - gyakran szembesülnek munkahelyi diszkriminációval. Ennek oka elsősorban az, hogy nem feltételezik róluk, hogy család mellet is teljes értékű munkavállalók tudnak lenni. A megkérdezett nők 40 százaléka a részmunkaidő és a távmunka elterjedését érezné a legnagyobb segítségnek, harmaduk pedig azt, ha a partnerük is kivenné a részét az otthoni feladatokból. A férfiak alig negyede érezte úgy, hogy ezt kellene tennie.

Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének igazgatóhelyettese emlékeztetett: ma egy magyar nő 78, egy férfi 70 életévre számíthat, Európában csak az oroszoknál és az ukránoknál van ekkora különbség a nemek várható élettartama között. A tradicionális szereposztás ugyanis a férfiaknak sem tesz jót: ha rájuk hárul a család eltartásának minden terhe, hamarabb megy tönkre az egészségük. - Ma azokban az országokban születik több gyerek, ott jobbak az életkilátások, ahol a munkát és a családi életet össze lehet egyeztetni - hangsúlyozta.

Egy konkrét példát is említett: a bíróságokon nagyon sok nő dolgozik, akik nem szeretnék évekig félbehagyni a karrierjüket, de családra is vágynak. Ha a bírónők a gyes mellett fele vagy negyedannyi ügyet vihetnek, mint korábban, akkor nem érzik úgy, hogy fel kellett adni életük valamelyik részét. 

Tisztában vagyunk azzal, hogy egy kampány nem fog mélyen gyökerező előítéleteket megváltoztatni, de legalább elindulhat a közös gondolkozás a családon belüli szerepek változásáról - tette hozzá az államtitkár. Soltész Miklós szerint enélkül nem javulhatnak az ország katasztrofális demográfiai mutatói.

Ami munkáltatókat illeti, az államtitkár szerint a multinacionális vállalatok kezdik felismerni, hogy a gyereket nevelő nők mennyire lojális és hatékony munkaerők. Ennek ellenére tovább dolgoznak a munkáltatók hozzáállásának javításán, és heteken belül előállnak egy javaslattal, mely a munkáltatók bevonását célozza a gyermekelhelyezésbe.

Az viszont kérdéses, hogy a táppénzszabályok nemrég bejelentett szigorítása vagy a kormány azon terve, mely szerint csökkentenék a fizetett szabadnapok számát és az egyben kivehető szabadságot két hétre korlátoznák, hogyan hat majd a munka és a magánélet összeegyeztetésére.