Lezárult az Egyesült Államok és a prágai Europan Shoa Legacy Institute (Európai Soa Örökség Intézet) által rendezett nemzetközi Immovable Property Review Conference (Ingatlanügyi Szemle Konferencia) - közölte az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség. A több mint negyven ország képviseletével rendezett tanácskozáson a magyar delegáció tagjai – Köves Slomó rabbi vezetésével – a ma is Oroszországban található, a Vörös Hadsereg által 1945-ben elkobzott több száz tóratekercs és szakrális tárgy, judaika műkincs mielőbbi visszaszolgáltatását kezdeményezték. A kezdeményezést a magyar kormány is támogatja.

A delegáció tagjai – a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványt képviselő Szabó György alapítványi elnök, Sessler György a holokauszt-túlélők szervezeteinek képviseletében és Dr. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija – nemzetközi sajtótájékoztatón adtak hangot a magyar zsidó közösség kérésének. Egyeztetéseket folytattak továbbá Stuart Eisenstattal, az amerikai kormány képviselőjével, a konferencia kezdeményezőjével, az orosz delegációval, valamint Douglas Davidsonnal, az amerikai kormány holokausztügyekben megbízott különleges nagykövetével és munkatársaival.

A Tóra-tekercsek visszaszolgáltatásának ügyét Martonyi János külügyminiszter is „az egész ország szempontjából fontos nemzeti ügynek” tekinti. Köves Slomóhoz címzett levelében úgy fogalmaz, hogy „a műkincsek hazahozatalának, a jogos tulajdonosoknak való visszaszolgáltatásának, illetve újboli rendeltetésszerű használatának elősegítése nemcsak feladatunk, hanem kötelességünk is.”

A második világháború idején Magyarországra érkező szovjet csapatok jelentős számú műkincset, műtárgyat és személyes értéket koboztak el. Ez a több százezer darabszámra tehető, nemzeti vagyont képző érték nagy részben eredetileg a holokausztban áldozatul esett zsidók személyes vagy közösségi vagyonát képezte, amelyet az 1944 márciusában bekövetkezett német megszállás után – a később deportált és legyilkolt – zsidó származású magyar állampolgárok adtak le vagy cseréltek élelmiszerre. A műtárgyak egy másik részét az a műkincsállomány képezi, amelyet a németek és a magyar nyilasok német földre vagy nyugatra igyekeztek menekíteni, és ott kerültek a szovjet csapatok kezére és Moszkvába. Mindezen műkincsek között voltak azok a – vallási szempontból is kiemelt jelentőséggel bíró – Tóra-tekercsek és liturgikus műtárgyak, melyek részben privát gyűjteményekből, részben pedig közvetlenül a közösségektől kerültek illetéktelen kézre.

Az EMIH – Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kezdeményezésére a magyar zsidó közösség képviselői azzal a kérelemmel fordultak az orosz hatóságokhoz, hogy mindenekelőtt tegyék lehetővé egy szakmai stáb hivatalos látogatását a moszkvai és Nyizsnyij Novgorod-i múzeumokba és múzeumi raktárakba a műkincsek hollétének és állapotának felmérése érdekében. Ezt követően indulhat meg az egyeztetés a magyar és az orosz felek között a magyar zsidó örökséget mindennél jobban megtestesítő vallási értékek visszaszolgáltatásáról. Köves Slomó felhívta a figyelmet, hogy az orosz restitúciós törvény kimondja, hogy a második világháború idején ellenséges országok területéről elszállított műkincsek csak három esetben adhatók vissza: náci hatalom üldözötteinek, holokauszt áldozatainak és egyházi közösségek esetén. A Tóra-tekercsek és zsidó liturgikus tárgyak esetében mindhárom feltétel teljesül, tette hozzá az EMIH vezető rabbija.