Házat kapott a Rajkó
Kiss Péter kancelláriaminiszter az ünnepségen mondott beszédében azt hangsúlyozta: az előítéletek ellen a legjobb cáfolat a teljesítmény, és egész Magyarország köszönettel tartozik azoknak a cigányzenészeknek, akik az ország nagyköveteiként mutatják meg a Hungaricumot a világ minden országában.
A politikus úgy fogalmazott: több évtizedes adósságunkat törlesztjük, amikor a többség, és nem a cigányság büszkeségére létrejött és működő zenekarnak, iskolának adunk cserébe valamit azért, amit mi kaptunk tőlük.
Több mint fél évszázaddal ezelőtt, 1952-ben Szigeti Pál igazgató és Farkas Gyula művészeti vezető, karmester azzal a céllal hozott létre egy amatőr zenekart, hogy roma fiatalok számára lehetőséget teremtsen a cigányzene hagyományainak ápolására és továbbfejlesztésére. A zenekar neve Rajkó lett. A rajkó magyarul cigánygyereket jelent. Az együttes - a később hozzájuk csatlakozott táncosokkal együtt - néhány év alatt országos, majd európai és világhírnevet szerzett.
A fiatal muzsikuspalánták a főváros VII. kerületi, Rottenbiller utcai egykori KISZ-épületben 1952-ben ütöttek tanyát. Amíg a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) Rajkó Zenekara nevet viselték, állami támogatást kaptak, de a rendszerváltozással a név és a támogatás is megváltozott, alapítványi formában működtek tovább - idézte fel a világhírű zenekar és épület történetét Gerendási István igazgató, megemlítve, hogy a rendszerváltozástól az épület a kéttucatnyi állandó zenészt és táncost foglalkoztató zenekar mellett otthont ad annak az iskolának is, ahol az utánpótlást nevelik.
Tizenhét évig pályázatokon elnyert támogatásokból tartották fenn magukat, és a folyamatosan csökkenő lehetőségek miatt 2007-ben a megszűnés határára kerültek. Az állami költségvetés tavaly 70 millió forintos támogatást biztosított a zenekarnak és az iskolát működtető alapítványnak. Az idén is hasonló nagyságrendű támogatást biztosítnak, amely Gerendási István szerint egy "kiszámíthatóbb életet" jelenthet az intézménynek.
Annak ellenére, hogy 1952-től a Rajkók használták a mintegy ötezer négyzetméternyi épületet, a rendszerváltozáskor az ingatlan tulajdonjoga a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványhoz került, és a közalapítványok megszűnését követően csak tavaly július 25-én kapták tulajdonba. Időközben alternatív fűtéstechnológiát építettek ki a háromszintes épületben. A teljes felújításra, így nyílászárók cseréjére, termek festésére pénzt uniós pályázati forrásból remélnek, ugyanis ez több milliárdos beruházás lesz.
Azzal kapcsolatban, hogy a Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítvány tulajdonba kapta az épületet, Gerendási István úgy fogalmazott: "Ötvenhét év után most értünk haza".
A Rajkó zenészei rendkívül magas szintű hangszeres tudással rendelkeznek, nem egy közülük virtuóz mestere a hangszerének. A magas színvonalat jelzi, hogy nagyon nehéz a zenekarba bekerülni, ugyanis igen magasak a felvételi követelmények: a 8-16 év közötti rajkóknak tökéletesen kell ismerniük a kottát, ezenkívül blattolni is tudniuk kell - mondta.
A tanulás tíz éve alatt a növendékek magas színvonalú általános és középfokú képzést kapnak. Zenetörténetet és zeneelméletet tanulnak, de elsajátítják a zeneszerzés alapjait is. Az iskola az elmúlt ötven év alatt több mint másfélezer Rajkót bocsátott az útjára, akik ma is a pályán vannak, itthon és külföldön szereznek sokszor világhírnevet maguknak és Magyarországnak.
A rajkókat oktató Talentum Művészeti Iskolának jelenleg 390 tanulója van.
