A ház bejáratánál tíz fiatal alkot élőláncot, védve az aktivistákat a kilakoltatástól, míg néhányan bementek az egyik üres lakásba. Az épülethez érkező újságírókhoz Dombóvári László, a Város Mindenkié csoport aktivistája szólt az egyik ablakból, egy megafonon. Közlése szerint arra akarták felhívni a figyelmet, hogy miközben lakások állnak üresen, embereknek kell az utcán élniük.

A csoport kiadott egy közleményt, amely szerint a házfoglalók rendészeti eszközök és tömegszállók helyett kiterjedt szociális bérlakásrendszert, valamint a lakhatáshoz való jog törvénybe foglalását és érvényesítését követelik Orbán Viktor miniszterelnöktől és Tarlós István főpolgármestertől.

A demonstrálók az utcán egy "Lakhatást! Demokráciát! Jogállamot!" feliratú transzparenst kötöztek a falra, és a házfoglalók egy üres lakás ablakaiból két óriási festett szemet lógattak ki. Miközben a sajtó munkatársai bejutottak a házba, a teljesen üres, rendkívül leromlott állapotú épületbe, ott gyors sürgés-forgás kezdődött. Az udvarra több lepedőt akasztottak ki, amelyeken az "Emberi jogokat és otthonokat" és a "Hol vagyok otthon a világban, ha nem a saját szobámban?" felirat, illetve egy bibliai idézet áll.

Az aktivisták közül néhányan beköltöztek az egyik emeleti lakásba, amelynek a padlójára lepedőket terítettek le. A ház belülről sivár, a falak mállanak, több helyen hiányoznak az ajtók és a belső lépcsőn sincs korlát. Keresztes Jenő, a Város Mindenkié csoport egy másik aktivistája, aki társaival együtt beköltözött az egyik üres lakásba, azt hangsúlyozta, hogy a fővárosban körülbelül tízezren hajléktalanok, miközben több mint kétezer önkormányzati lakás üresen áll.

A tragikus szociális helyzetről beszélő férfi azt kérte, hogy a politikaformálók tegyenek valamit, mert "a 24. órában vagyunk". Azt mondta, szeretnék, ha a döntéshozók egy olyan átfogó szociálpolitikai elképzelést alakítanának ki, amelybe az érintetteket, vagyis a hajléktalanokat is bevonnák. A férfi közölte, tettüket figyelemfelhívásnak szánták, nem akarják hosszú távon birtokba venni a lakást. Azt viszont hozzátette: addig maradnak az épületben, amíg onnan ki nem költöztetik őket.

Az avarosmindenkie.blog.hu írása szerint  az elfoglalt ingatlan jól példázza az önkormányzat rendszerváltás óta tartó felelőtlen lakásgazdálkodását. Az önkormányzati tulajdonban lévő műemlék épület sok éve áll kihasználatlanul, és az önkormányzat legalább kétszer próbálta meg eladni ingatlanbefektetőknek. Az ingatlan mára romos állapotban van, vagyis elpazarolt közvagyon, pedig korábban legalább 10 családnak adott otthont.

A cikk felhívja a figyelmet arra is: ma Magyarországon több millió ember él lakhatási szegénységben. Közülük mintegy 10 ezer ember él Budapest közterületein vagy hajléktalanszállóin, és mintegy másfél millióan élnek emberhez nem méltó lakhatási körülmények között. Mintegy félmillió háztartásnak lehet a lakhatását veszélyeztető díjhátraléka, és minden ötödik háztartásban fordul elő, hogy pénzhiány miatt hátralékba kerültek a lakáshitel törlesztőrészletével.

A Város Mindenkié csoport támogatja a hajléktalan aktivisták lakáspolitikai követeléseit. A csoport több ízben rendezett felvonulást az üresen hagyott ingatlanok hasznosításáért, nyilvánosan megfogalmazta szakmai javaslatait, és tüntetett a kiterjedt szociális bérlakásrendszerért és a lakhatáshoz való jog törvénybe foglalásáért. 

A Város Mindenkié álláspontja szerint, ha törvénybe lenne foglalva a lakhatáshoz való jog, az magában kellene, hogy foglalja az elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalmát, és azt, hogy a társadalom minden tagja számára elérhető kell, hogy legyen a megfelelő színvonalú lakhatás. A lakhatáshoz való joggal az állam nem ingyen lakást biztosít, hanem olyan intézményrendszert épít ki és olyan lakhatási lehetőségeket teremt, amellyel a bajba jutott emberek ki tudnak jutni nehéz helyzetükből.