A megismételt elsőfokú eljárásban egyébként Portik tíz, H. István, a gyilkosság végrehajtója kilenc évet kapott. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség ügyükben súlyosításért nyújtott be fellebbezést, míg F. Ferenccel szemben az eredeti vádban a bűnösség megállapítását kéri. Az ügyészség szerint ugyanis F. Ferenc 1996. november 1-jén tisztában volt azzal, miért kell a III. kerületi Ladik utcába csalnia a budapesti éjszakai élet egyik legbefolyásosabb alakját, Prisztás Józsefet.

Amikor pedig a vád szerint H. István lelőtte az autójába beszállni készülő férfit, F. azért maradt a helyszínen, hogy hamis vallomásaival félrevezesse a rendőrséget. Ezért és a hallgatásáért a gyilkosság után éveken keresztül havi 500 ezer forintot kapott – áll a fellebbezésben. Ráadásul az övé maradt annak az önkormányzati lakásnak a bérleti joga is, amely F. többmilliós adóssága fejé­ben Prisztásra szállt volna.

A gyilkosság helyszíne. Prisztást odacsalták Fotó: Archív – Bánhalmi jános Bánhalmi János / Népszabadság/archív

Prisztás volt az első áldozata annak az alvilági belháborúnak, amelyben az illegális olajkereskedelemből meggazdagodott csoportok próbálták felosztani egymás közt az olaj, a drog és a prostitúció piacát. Valójában Prisztásnak a zavaros pénzügyi machinációi miatt az alvilág bankárjaként emlegetett Lakatos András, vagyis Kisbandi okozta a vesztét, aki egy takarékszövetkezet alaptőkéjére gyűjtött pénzt 1996 őszén. Portik és Prisztás is beszállt a bankalapításba. Prisztás százmillió, Portik két tételben 130 millió forintot adott át Kisbandinak, aki három értékes budai ingatlant ajánlott fel nekik fedezet gyanánt. Csakhogy mindkettőjüknek ugyanazt a hármat.

Miután a rendőrség ­megfúrta Lakatos bankjának bejegyzését, Kisbandi fogta a pénzt, és eltűnt – a nehézfiúk pedig egymásnak estek. Prisztás tárgyalni sem volt hajlandó Portikkal az ingatlanokról, magáénak akarta mindet. Találkozásukkor ezt világosan értésére is adta. Később több tanú azt állította: Portik ekkor határozta el, hogy megöleti Prisztást.

F. Ferenc volt a csali. Az eddigi két, elsőfokú per végén a bíróság egyaránt úgy ítélte meg: F. nem tudatosan csalta tőrbe Prisztást. A vádhatóság szerint azonban F. szemtanúja volt Portik és Prisztás összeveszésének, így hallhatta azt is, hogy Portik halálosan megfenyegette riválisát.

Közvetlenül a gyilkosság után pár órán belül F. két, homlokegyenest ellentétes vallomást tett arról, látta-e a tetthelyről biciklin menekülő gyilkost. Az ügyészség szerint F. a nyomozás kezdetén többször szándékosan félrevezette a nyomozókat, így segített Portiknak és H. Istvánnak megúszni az ügyet.