Hatmillió eurót követeltek a holttestért
Zsarolás miatt két év nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte pénteken első fokon a Fővárosi Törvényszék Sz. Barnabás budapesti ügyvédet, aki a verdikt szerint értelmi szerzője és irányítója volt az elmúlt évek egyik legfurcsább bűncselekményének. Sz. Barnabás még 2008-ban határozta el, hogy bűntársaival ellopják a két évvel korábban elhunyt egykori osztrák iparmágnás, Friedrich Karl Flick holttestét.
A leggazdagabb osztrákok között számon tartott Flicket - vagyonát halálakor hatmilliárd euróra becsülték - az ausztriai Velden temetőjében található családi kriptában helyezték örök nyugalomra. Sz. Barnabás megbízásából négy személy - közülük a nyomozás során csak F. Lászlót és N. Zoltánt sikerült beazonosítani - 2008 novemberében egy éjszaka betörtek a Flick-kriptába, ahonnan kiemelték a külső és belső részből álló kettős koporsót, majd egy furgonnal Budapestre szállították azt. A kettéválasztott koporsót két különböző helyen - egy pesti bérház pincéjében és egy lágymányosi lakatlan épületben - rejtették el.
Egy hónappal a holttestlopás után Flick családja egy ismeretlen személytől egy angol nyelvű zsaroló e-mailt kapott, amelyben hatmillió eurót követeltek a koporsó épségben történő visszaszolgáltatásáért. Ezt követően még további 41 zsaroló levél érkezett a családhoz, mint utóbb kiderült, ezeket magyarországi, csehországi, romániai és moldáviai gyorséttermekből küldték, ám a feladót nem sikerült beazonosítani.
A Flick család bizonyítékokat követelt a zsarolóktól, akik beleegyeztek a külső koporsóban elhelyezett fiola átadásába, amiért százezer eurót kértek. A fiolát 2009 nyarán F. László adta át Bécsben, és ő vette át a pénzt is. Később a család egy újabb tárgyat - a belső koporsóból egy szövetdarabot - kért bizonyítékként. A megállapodás szerint ezúttal N. Zoltán vitte ki a szövetdarabot Bécsbe, majd néhány nappal később ő vette át a budapesti Szent István-bazilika előtt a kialkudott újabb százezer eurót. Ekkor azonban már a Flick család által felkért magánnyomozók a banda nyomában voltak, és előbb követték a futárt, majd később le is kapcsolták. N. Zoltán félelmében mindent bevallott, visszaadta a pénzt, és elvezette a magánnyomozókat Sz. Barnabásig. Az ügyvéd eljátszotta, hogy nincs köze a zsaroláshoz, de azt ígérte, hogy segít a családnak. Két napon belül a magánnyomozókat ismeretlen személy hívta fel, aki pontosan megjelölte a koporsók rejtekhelyét. A rendőrségi nyomozás csak azután indult meg az ügyben, miután a család hazaszállíttatta Flick földi maradványait.
A törvényszék N. Zoltán vallomására alapította az ítéletét, és nem fogadta el a másik két vádlott védekezését. Az ügyvéd azt állította, hogy semmi köze sem volt a történtekhez, a három évi börtönre ítélt F. László pedig arra hivatkozott, ismeretlen román bűnözők kényszerítették arra, hogy részt vegyen a bűncselekményben. N. Zoltánt a törvényszék felmentette a zsarolás vádja alól, mondván, a rendkívül labilis és befolyásolható férfi tevékeny részese volt ugyan az eseményeknek, de valójában nem tudta, hogy egy nagyszabású zsarolásban vesz részt.
A tárgyaláson a sértett képviseletében megjelent a Flick család ügyvédje is, aki 152 ezer eurós kártérítési igényt terjesztett elő. Ebből a törvényszék 100 ezer eurót ítélt meg a büntetőeljárás keretei között (ezt az összeget vette át F. László a fioláért), ám az újratemetés 52 ezer eurós költségét a családnak polgári peres eljárásban kell megtéríttetnie.
Az ítélet nem jogerős: az ügyész súlyosításért és N. Zoltán bűnösségének megállapításáért, a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek.
Barna folt a vagyonon
A német származású Friedrich Karl Flick csak 1958-ban vette fel az osztrák állampolgárságot, és jórészt a kedvezőbb adózási feltételek miatt hivatalosan az 1980-as években telepedett le Ausztriában. A család vagyonának alapját édesapja, Friedrich Flick rakta le, az általa létrehozott acélipari konszern felfutása Hitler uralmának idejére esett. A nácik bukása után egy amerikai katonai bíróság hétéves börtönbüntetésre ítélte Flicket, mivel a háború alatt a fegyvergyáraiban több tízezer kényszermunkást foglalkoztatott. Halála után legkisebb fia, Friedrich Karl vette át a konszern irányítását, vezetésével ismét a csúcsra jutott a háború után megroggyanni látszó vállalatcsoport. Flick az üzleti élettől való visszavonulásakor eladta a vállalatbirodalmát, vagyonát jórészt részvényekbe, értékpapírokba forgatta át. Flick idős korára a bulvárlapok hasábjain is állandó szereplővé vált: a leggazdagabb osztrákok listáján rendre az elsők között szereplő mágnás beleszeretett egy nála 30 évvel fiatalabb szállodai alkalmazottba, akit 1994-ben feleségül is vett, a frigyből - 72 éves korában - ikerpár gyermekei születtek. Flick vagyonát a 2006-ban bekövetkezett halálakor hatmilliárd euróra becsülték.
Kihantolt halottak
Bár meglehetősen ritkán fordul elő, hogy holttestek eltulajdonításával kövessenek el bűncselekményt, az eset mégsem példa nélküli. Magyarországon utoljára 2006-ban a császártöltési temetőben történt halottlopási kísérlet. A bűnügyben született jogerős ítélet szerint a bajai Merész Róbert azért mérgezett meg két nőt - egyikük meg is halt -, hogy hozzájuthasson a nevükre megkötött életbiztosításokhoz. Amikor megtudta, hogy a hatóságok gyanakodnak rá, megpróbálta kihantoltatni az elhunyt nő holttestét. Az ítélet szerint meg akarta semmisíteni, nehogy megvizsgálhassák a testet és kimutathassák a méreg nyomait - a rendőrség azonban megakadályozta a halottlopást. Az elmúlt évtizedekben Olaszországban történt a legtöbb holttestlopás, jórészt haszonszerzési szándékkal, ám a váltságdíjat követelő bűnözőket szinte minden esetben elkapták. Bogotában 2007-ben tűnt el egy gazdag kolumbiai nagybirtokos koporsója a férfi földi maradványaival együtt. Az eset épp azelőtt történt, hogy az elhunytat a bíróság döntése alapján egy apasági vizsgálat céljából kihantolták volna. Bár a koporsó többé nem került elő, minden bizonnyal a vér szerint leszármazottak így próbálták megakadályozni, hogy a vagyon egy részéért bejelentkező felperes kérelmére elvégezhessék a DNS-tesztet.
