A Terézanyu-könyvek írónője, Rácz Zsuzsa – aki nem mellesleg a magyarországi PEN Klub első női főtitkára – műveiben gyakran foglalkozik a munka–család–magánélet összehangolásából adódó konfliktusokkal. Régóta érzékenyen figyeli azokat a megható történeteket, amelyekben a nők – akadályt, lehetetlent nem ismerve – vigasztalnak, tanítanak, segítenek.

Rácz Zsuzsa egy nap elhatározta, hogy meg kellene ünnepelni a hétköznapi hősöket, ezért megalapította az Aranyanyu Díjat, amit olyan nők kaphatnak, akik a napi munkájukban különlegeset alkotnak. A kezdeményezést a Richter Gedeon Nyrt. karolta fel, és biztosítja a díjjal járó kétszázezer forintot.

Az elismerést idén három kategóriában hirdették meg: az aranyanyukat az egészségügyi szakdolgozók, pedagógusok és orvosok közül választhatta ki a közönség internetes szavazással. Tanító nénik, óvópedagógusok, szülészek, gyerekorvosok, nővérkék, ápolók, mind-mind olyan személyek, akik egész életünkre hatnak, velük kapcsolatos emlékeink meghatározóak.

Az ország minden pontjáról jöttek jelölések: több mint háromszáz aranyanyu-pályázat érkezett, a jelöltekre pedig 73 ezren voksoltak az internetes szavazás idején. November elején kategóriánként öten kerültek a döntősök közé, közülük kerültek ki a zsűri- és közönségdíjas aranyanyuk (kategóriánként egy Aranyanyut választott a zsűri és egyet a közönség).

A zsűrit – a díjat életre hívó Rácz Zsuzsa mellett – Gyarmati Andrea gyermekorvos, olimpiai érmes úszó, Kriston Andrea pedagógus, a Kriston Intim Torna módszer kidolgozója, Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőröző és a Richter Gedeon Nyrt. képviselője alkották.

Az egészségügyi szakdolgozó kategóriában a 25 éves Scheig Viktória kapta a zsűri elismerését. A pécsi Gyermekklinika neuropszichiátriai osztályán dolgozó nővért egy volt betege nevezte be az Aranyanyu-díjra.

– 17 éves voltam, amikor bekerültem a kórházba. Depresszióval, anorexiával kezeltek, s amiért Vikit jelöltem, konkrét személyes élmény. Eléggé rossz állapotban voltam, és ültem az ágyamon. Némán sírtam. Biztos vagyok benne, hogy nem hallotta. És bejött, leült az ágyamra, az ölében sírtam – mesél a ma már gyógyult lány.

A közönségszavazást Szűcs Gáborné Ilona nyerte meg, aki daganatos betegeket ápol a győri kórházban, ahol évente 600-650 beteget kezelnek.

– Szeretem és tisztelem a beteget. Szeretettel bánok a beteggel, ez már fél gyógyulás számukra – mondja Ilona a munkájáról. A mondatai mögött olyan szakmai etika húzódik, amellyel a magyar egészségügyben – sajnos – nem mindig találkozunk. Ilona – több kis testvére mellett – nagyon szegény családban nőtt fel, a nélkülözés miatt hamar munkába kellett állnia. Csak felnőtt fejjel tudta képezni magát. Két gyermeke van, harmincadik házassági évfordulóját ebben a hónapban ünnepli.

Az orvosok közül a zsűri díját Roykó Mária szülész-nőgyógyász kapta. Az orvos negyven éve egy helyen, a tatabányai kórházban dolgozik. Kollégái nevezték be az Aranyanyu Díjra.

– Szeretet sugárzik belőle a betegek és munkatársak iránt – mondják róla munkatársai. Roykó Mária el sem tudja képzelni, hogy más szakmát is választhatott volna, ha újra kezdhetné, újra szülész-nőgyógyász lenne.

– Nőként kicsit talán jobban átéltem és megértem a terhesség és szülés folyamatát – mondja a díjazott.

Csecsemőket, újszülötteket gyógyít egy budapesti kórházban a kategória közönségdíjasa. Berényi Marinne 1975 óta foglalkozik fejlődésneurológiával. Kis betegei olyan babák, akiknél a terhesség alatt vagy szülés közben idegrendszeri problémákat fedeznek fel, Berényi Marianne ezeknek a rendellenességeknek a korai diagnosztizálását és kezelését végzi. Ha időben felismerik a bajt, akkor a nagyon súlyos – érzékszervi, mozgásszervi – következményeken lehet változtatni.

– A korai felismerésnek és kezelésnek köszönhetően a babák csaknem fele teljesen meggyógyul – mondja az orvosnő.

Egy különleges magyartanár kapta a zsűri díját a pedagógus jelöltek közül. Bartos Enikő nemcsak hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyerekeket tanít, hanem emellett Hinda Vichi néven meséket is ír. Enikő gyermekotthonban is dolgozott nehéz sorsú fiatalok között, ahol rengeteget mesélt.

A gyerekek kérték, hogy írja le a történeteket, hogy újra lehessen olvasni azokat. Így született meg a Meselovagok regénysorozat, amely átlagos gyerekekről szól: ők a mese erejével harcolnak az árnylidércek ellen, hogy azok ne juthassanak át az emberek világába. Emellett sajátos nevelési igényű és súlyosan hátrányos helyzetű gyerekeknek útjára indította a Meselovagok irodalmi vetélkedőt. Bartos Enikő másfél éve fogadta örökbe kislányát.

A közönség elismerését egy 38 éves óvónő vívta ki: Szabóné Rozgonyi Krisztinát a fia, Norbi nevezte be a díjra. A ma tizenhét éves fiúnál négy éve a leukémia legrosszabb fajtáját diagnosztizálták. A gyógyuláshoz szükséges műtéthez őssejtdonorra volt szükség, aki végül másfél évvel fiatalabb húga lett.

Csilla azt mondja édesanyjáról, hogy a legnehezebb pillanatokban is, amikor szinte folyamatosan kórházban volt testvére mellett, egyformán törődött vele is. A stresszt nem mutatta, mindig vidámságot sugárzott. Krisztina mindeközben nemcsak otthon, hanem a munkahelyén, az óvodában is helytállt.

A szavazást lebonyolító Femina internetes női magazin különdíját Simon Csilla idősgondozó kapta, aki éppen ikreket vár: két korábban született fia mellé újabb fiúk érkeznek. A 33 éves Csilla azt mondja, idősek iránti tiszteletét nagyszüleitől kapta örökségként, többgenerációs családban nőtt fel. Álma, hogy saját maga nyithasson otthont időseknek.