Két kilométer per fős sebességgel halad az újabb közmunka
Kilenc megyében összesen csaknem ötszáz közfoglalkoztatott vesz részt a határvonalak tisztításában - tájékoztatta a közfoglalkoztatási program kommunikációs felelőse az MTI-t vasárnap.
Samu Attila közleménye szerint úgynevezett határnyiladékot kell azokon a határszakaszokon kialakítani, ahol a határvonal sűrű növényzeten vagy más, a rálátást gátló terepviszonyok között halad. A határnyiladék az osztrák és szlovák határon egy-egy méter, a horvát, a szerb és a szlovén határszakaszon 2,5-2,5 méter, a román és az ukrán szakaszon pedig 3-3 méter szélességű sáv az egymással szomszédos államok szárazföldi területén.
A Földmérési és Távérzékelési Intézet államhatárügyi osztályának adatai szerint Bács-Kiskun, Békés; Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Nógrád, Vas és Zala megyében az államhatár hossza 1538 kilométer, a magyar területen álló határjelek száma 2611 darab.
A kilenc megyében az államhatár szárazföldi, tehát tisztítást igénylő szakasza 1036,6 kilométer hosszú. A határnyiladék tisztítása olyan állami feladat, amelyet kétoldalú szerződések rögzítenek. Az államközi szerződések tartalmazzák azt is, hogy az egymással szomszédos országok kötelesek a saját területükön lévő határjeleket, és azok körül egy egyméteres sugarú területrészt is tisztán tartani.
A kilenc megyét érintő határnyiladék-tisztítási Startmunka mintaprogram elsődlegesen ennek az állami feladatnak az elvégzését, azaz 1036,6 kilométer hosszú határnyiladék, és 2611 határjel körüli egyméteres sugarú kör megtisztítását jelenti.
A mintaprogram 492 közfoglalkoztatottja a vonatkozó kormányrendelet előírásainak megfelelően heti utólagos munkabérben részesül. A szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakörök betöltése, és a teljes munkaidő teljesítése esetén a bruttó közfoglalkoztatási hetibér összege 13.120 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a garantált közfoglalkoztatási hetibér a teljes munkaidő teljesítése esetén 17.950 forint - ismerteti a közlemény.
Ez nem lesz kis feladat: ezer kilométernyi határszakaszra kell eljuttatni azt az ötszáz embert. Minden két kilométerre egy főt. Esetleg úttalan utakon, erdőkön, mocsarakon át. Logikus persze, hogy a határokhoz közeli településekről verbuválják a közmunkásokat, akik akár gyalogosan is elsétálhatnak a pár kilométernyire levő határnyiladékhoz. Este meg haza. Bruttó 13 ezerért.
Amúgy az is érdekes, mennyi időre oldották meg annak a félezer embernek a foglalkoztatását, s mennyiben segítenek nekik abban – amit a foglalkoztatásért felelős államtitkár többször hangsúlyozott már –, hogy visszatérhessenek az elsődleges munkaerőpiacra. Vajon milyen érdeklődés mutatkozik a versenyszférában határnyiladék-tisztító munkások iránt?
Túl nagy találékonysággal egyébként a közfoglalkoztatás felelősei egyelőre nem vádolhatók: kizárólag olyan ötletekkel álltak elő, amelyekkel a munkanélkülieket olyan tevékenységre kényszerítik, amelyek gépekkel sokkal hatékonyabban és olcsóbban lennének elvégezhetők. Ilyen például a belvízelvező csatornák rendbetétele vagy a közterületek karbantartása.
A legtöbb embert – nyilván kubikusként, vagyis lapátos-talicskás emberként, akik ettől még nem válnak a fejvadászok keresett célpontjává – valószínűleg az árvízvédelmi létesítmények építésénél foglalkoztathatják, ahol 30-35 ezren is dolgozhatnak Emiatt a vízügy a közmunkaprogramért felelős belügyi tárca alárendeltségébe került.
A program igazi nyertesei valószínűleg azok a vállalkozások lesznek – ezek egyelőre a közszolgáltatások biztosításában közreműködő nonprofit cégek, de könnyen lehet, hogy a versenyszférában működő kis- és közepes vállalkozásokra is bekerülnek a kedvezményezetti körbe –, amelyek a közmunkásokat a minimálbérnél kisebb összegért foglalkoztathatják.
A teljes munkaidős közfoglalkoztatottak bruttó bére havi ugyanis 57 ezer forint, ami középfokú végzettséget igénylő feladatok esetében felmegy egészen 78 ezer forintig. Ez a jelenlegi szabályok szerint nettó 47 ezer, illetve nem egészen 67 ezer forintot jelent, ami jövőre akár kevesebb is lehet.
A bér a Belügyminisztérium szerint korántsem méltánytalan, hiszen a közfoglalkoztatásért járó összeg csak akkor nem éri el a minimálbért, ha az adott munka nem igényel szakképesítést vagy középfokú végzettséget – érvelnek a tárcánál. Ugyanakkor azt hangoztatják: a járandóság tudatosan több, mint a segély összege, de kevesebb, mint a garantált bérminimum, mert ezzel akarják ösztönözni a segélyen élőket az álláskeresésre.
A munkanélküliek száma meghaladja a félmilliót, és döntő többségük bizonyosan dolgozna, ha lenne hol. Így aligha jelent megoldást, hogy munkahely híján megalázó közmunkára kényszerítenek embereket, s akik nem vállalják, azokat a nyomorúságos segélytől is megfosztanak.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt nyilatkozta, hogy a kormány ötszázezer ember előtt szeretné megnyitni a középosztályba kerülés lehetőségét. A Start munkaprogram ugyanis a 28 és fél ezer forintos jövedelempótló támogatás helyett 48 ezer forintos – ami inkább 47 ezer (a szerk.) – fizetést garantál a közmunkásoknak. Nem biztos – tette hozzá –, hogy ez mind a félmillió ember esetében sikerül, de háromszázezer embert mindenképpen szeretnének bevonni a programba.
Ha ezt Orbán komolyan gondolta, máris a boldog felső középosztály országa vagyunk, hiszen a bruttó havi átlagfizetés a kétszázezret is meghaladja.
